Börtönbe kerülhet, aki puskázik a világ legszigorúbb egyetemi felvételijén

Rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket rendeltek el a csalások elkerülésére az egyetemi felvételik során Kínában, ahol 9,4 millió diák szerdán kezdte meg a gaokaót, a központi felvételi vizsgákat.

  • MTI
Shutterstock

A kínai oktatási tárca szerint a mintegy 9,4 millió felvételizőből idén tízezerrel több, mintegy 3,72 millió kezdheti meg tanulmányait az ország felsőoktatási intézményeiben. A helyi hatóságok a központi intézkedéseket tovább szigorították a csalások elkerülésére, mivel az elmúlt években sok kárt okoztak a felvételi vizsgarendszernek a nagyon kifinomult csalási módszerek. Ezek miatt tavaly például egész Kína területén bűntettnek nyilvánították a csalást az egyetemi felvételiken, akár három-hét év börtönnel is büntethetik a központi egyetemi felvételiken csalókat és az őket segítőket. 

Honan tartományban, ahol a legtöbb, mintegy 860 ezer diák felvételizik, 16 embert őrizetbe vettek vizsgacsalással kapcsolatos üzelmek miatt, és elkoboztak különféle jelzőkészülékeket, telefonokat, laptopokat. 

A kelet-kínai Santung tartományban a helyi oktatási hivatal elrendelte, hogy a felvételi időszak alatt az egyetemisták nem hiányozhatnak az órákról, elkerülendő, hogy beüljenek a felvételiző helyére és megírják a feladatsorokat. "Ki fogjuk vizsgálni azon hiányzók hollétét, akiknek nincs jelentős okuk a távolmaradásra. Szigorúbban bíráljuk el a diákok kérését a hiányzásra" - közölte a hivatal.

Drónokkal buktatják le a puskázó diákokat

Most zajlik az egyetemi felvételi Kínában, a csalások miatt egyre modernebb eszközökhöz nyúlnak a szervezők. Több mint kilencmillió kínai tinédzser írja meg ezekben a napokban az elképesztően stresszes, két napig tartó "gaokao" nevű felvételi vizsgát, és közülük legalább kétmillióan biztosan nem kerülnek be az egyetemre.

Pekingben rendőri felügyelttel szállították a város 92 vizsgahelyére az írásbeli feladatokat. A szállítmányokat GPS navigációs rendszerrel és térfigyelő kamerákkal is megfigyelték.

Az elmúlt években számos kínai középiskolás külföldi egyetemre felvételizett, de többségük a helyi egyetemeket választja. A gaokaót a kínai fiatalok jövője szempontjából a legmeghatározóbb megmérettetésnek tartják. A vizsgák közül három kötelező, a kínai nyelv és irodalom a matematika és az angol nyelv. Ezenkívül vannak még tantárgyak, attól függően, hogy humán vagy reálszakra jelentkezik a diák.

Egy robot is megírta a matematika felvételi vizsgát a délnyugat-kínai Csengtuban. Az AI-MATHS nevű robot, amelyben 11 szerver van, a matekvizsga két változatát is teljesítette. (Kína különböző térségeiben eltérnek egymástól a felvételi feladatok.)

A robot 22 perc alatt lett kész a pekingi változattal, és a maximális 150 pontból 105-öt ért el. A teszt egy másik változatánál 100 pont lett az eredménye. "A diákoknak két órába telik, hogy befejezzék a matektesztet. Remélem, hogy robotunk jövőre javítani fog eredményén, és 130 pont fölött fog teljesíteni" - közölte Lin Huj, a mesterséges intelligenciát kifejlesztő Csunhsziangjünhszüe Technology csengtui vállalat vezérigazgatója.

Februárban a robot még csak 93 pontot ért el egy matekteszt megoldásakor, ami alig magasabb, mint a 90 pontos minimumkövetelmény. A cég részt vesz a kínai tudományos és technológiai minisztérium programjában, amelynek célja gaokao robotok kifejlesztése. Terveik szerint 2020-ra lesznek olyan fejlettek a mesterséges intelligencia robotok, hogy a felvételi vizsga teljesítésével "képesek legyenek felvétel nyerni" Kína legnevesebb felsőoktatási intézményeibe, köztük a pekingi egyetemre.

Megbukott az egyetemi felvételin a japán robot

Nem sikerült japán kutatóknak kifejleszteniük egy olyan robotot, amely elég okos ahhoz, hogy teljesítse az ázsiai ország legjobb egyetemének felvételi vizsgáját. A Nemzeti Informatikai Intézet kutatócsoportja hétfőn közölte: felhagynak a 2011 óta tartó erőfeszítésekkel arra, hogy olyan robotot alkossanak, amely képes bejutni a Tokiói Egyetemre, a helyiek által Todainak nevezett intézménybe.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.