Kihagyhatatlan kanadai ösztöndíjat hirdettek PhD-hallgatóknak

Az Alberta Egyetem kutatási tervvel rendelkező PhD-hallgatóknak hirdetett ösztöndíjat a következő tanévre. Bölcsészet-, társadalomtudományi és művészeti területekről pályázhattok.

  • Eduline
Shutterstock

A kanadai Alberta Egyetem magyarországi PhD-hallgatóknak kínál kutatói ösztöndíjat a 2015/2016-os tanávre, 2015. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-ig. A nyertes az egyetem Wirth Institute for Austrian and Central European Studies intézeténél dolgozhat a doktori disszertációján, részt vehet a helyi magyar közösség, illetve az egyetem kulturális, oktatási és tudományos életében. Az ösztöndíj teljes összege 26 400 kanadai dollár (körülbelül 5,6 millió forint), amelyet egyenlő részletekben, havonta fizetnek ki.

Az ösztöndíjat bölcsészet-, társadalomtudományi vagy művészeti szakos hallgatók nyerhetik el, kiemelten a klasszika filológia, távol-keleti tanulmányok, nyelvészet, anglisztika vagy más modern nyelvek, történelem, művészet és design, filmművészet, zene, pszichológia, közgazdaságtan, politológia, kulturális tanulmányok, filozófia, antropológia, szociológia és gender tanulmányok területéről várnak jelentkezőket.

Jelentkezni rövid, angol nyelvű kutatási tervvel, szakmai önéletrajzzal és legalább két ajánlással lehet, a pályázatok benyújtásának határideje 2015. április 2. A részletekért kattintsatok ide.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.