Kiderült, ki fizeti ezentúl a rezidensek bérét

A július 1-jén életbe lépő, az új egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről (rezidensképzésről) szóló rendelet értelmében a rendszerbe újonnan belépők foglalkoztatása központi rendszerben történik, és valamennyi rezidens illetményét (a jogszabály szerinti járulékokkal együtt) központi költségvetési forrásból biztosítják.

  • MTI
pixabay.com

A rendelet szerint a munkáltatói jogköröket az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) látja el, és a rezidenseket közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.

A rezidens a képzését - a korábbi rendszerhez hasonlóan - egy arra akkreditált egészségügyi szolgáltatónál tölti, amelyet az ENKK elsődleges képzőhelyként mint a munkavégzés helyét határozza meg. Ezen kívül a képzőhelynek vállalnia kell a szakvizsgázott rezidens foglalkoztatását legalább annyi időre, mint amennyi ideig a jelölt a képzését ott töltötte, kivéve, ha ezt a rezidens nem vállalja, ha háziorvosi képzésben vesz részt, illetve, ha kiemelt ösztöndíjban részesül már.

Megvan, ki fizet a túlóráért

A rendelet kitér arra is, hogy az ENKK a rezidensek felett csak az alapvető munkáltatói jogköröket - közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, illetmény megállapítása, munkakör és munkarend meghatározása - gyakorolja, míg a rezidens beosztására és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi szolgáltató jogosult.

Ezek alapján tehát valamennyi rezidens jogszabályban előírt illetménypótlékát az ENKK költségvetéséből állják, a heti 48 órát meghaladó munkavégzésért, így az ügyeletért, a túlmunkáért, a készenlétért járó díjazást pedig az egészségügyi szolgáltatónak kell kifizetnie.

A rendelet értelmében azon helyek esetében, amelyekre az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi intézmény nem akkreditált, a képzés más helyen is lebonyolítható.

A szakorvosképzésbe történő belépés a korábbi évekhez hasonlóan az új rendszerben is keretszámok szerint történik. A 2015-re egyetemi régiók szerint meghirdetett keretszámok - amelyek szakirányok szerinti megkötést, illetve további területi korlátozást nem tartalmaznak - ez év december 31-ig a régi rendszer szerinti támogatásigénylés útján tölthetőek be. Azaz az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége van továbbra is kiválasztania a szakorvosjelöltet, aki a képzését majd nála tölti. A 2015. július 1. és december 31. között az éves keretszámok erejéig a szakképzésbe belépő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szakorvosjelöltek esetében a támogatott szakképzési helyeket automatikusan megítélik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.