Kiderült, ki fizeti ezentúl a rezidensek bérét

A július 1-jén életbe lépő, az új egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről (rezidensképzésről) szóló rendelet értelmében a rendszerbe újonnan belépők foglalkoztatása központi rendszerben történik, és valamennyi rezidens illetményét (a jogszabály szerinti járulékokkal együtt) központi költségvetési forrásból biztosítják.

  • MTI
pixabay.com

A rendelet szerint a munkáltatói jogköröket az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) látja el, és a rezidenseket közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.

A rezidens a képzését - a korábbi rendszerhez hasonlóan - egy arra akkreditált egészségügyi szolgáltatónál tölti, amelyet az ENKK elsődleges képzőhelyként mint a munkavégzés helyét határozza meg. Ezen kívül a képzőhelynek vállalnia kell a szakvizsgázott rezidens foglalkoztatását legalább annyi időre, mint amennyi ideig a jelölt a képzését ott töltötte, kivéve, ha ezt a rezidens nem vállalja, ha háziorvosi képzésben vesz részt, illetve, ha kiemelt ösztöndíjban részesül már.

Megvan, ki fizet a túlóráért

A rendelet kitér arra is, hogy az ENKK a rezidensek felett csak az alapvető munkáltatói jogköröket - közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, illetmény megállapítása, munkakör és munkarend meghatározása - gyakorolja, míg a rezidens beosztására és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi szolgáltató jogosult.

Ezek alapján tehát valamennyi rezidens jogszabályban előírt illetménypótlékát az ENKK költségvetéséből állják, a heti 48 órát meghaladó munkavégzésért, így az ügyeletért, a túlmunkáért, a készenlétért járó díjazást pedig az egészségügyi szolgáltatónak kell kifizetnie.

A rendelet értelmében azon helyek esetében, amelyekre az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi intézmény nem akkreditált, a képzés más helyen is lebonyolítható.

A szakorvosképzésbe történő belépés a korábbi évekhez hasonlóan az új rendszerben is keretszámok szerint történik. A 2015-re egyetemi régiók szerint meghirdetett keretszámok - amelyek szakirányok szerinti megkötést, illetve további területi korlátozást nem tartalmaznak - ez év december 31-ig a régi rendszer szerinti támogatásigénylés útján tölthetőek be. Azaz az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége van továbbra is kiválasztania a szakorvosjelöltet, aki a képzését majd nála tölti. A 2015. július 1. és december 31. között az éves keretszámok erejéig a szakképzésbe belépő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szakorvosjelöltek esetében a támogatott szakképzési helyeket automatikusan megítélik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.