Kiderült, ki fizeti ezentúl a rezidensek bérét

A július 1-jén életbe lépő, az új egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről (rezidensképzésről) szóló rendelet értelmében a rendszerbe újonnan belépők foglalkoztatása központi rendszerben történik, és valamennyi rezidens illetményét (a jogszabály szerinti járulékokkal együtt) központi költségvetési forrásból biztosítják.

  • MTI
pixabay.com

A rendelet szerint a munkáltatói jogköröket az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) látja el, és a rezidenseket közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.

A rezidens a képzését - a korábbi rendszerhez hasonlóan - egy arra akkreditált egészségügyi szolgáltatónál tölti, amelyet az ENKK elsődleges képzőhelyként mint a munkavégzés helyét határozza meg. Ezen kívül a képzőhelynek vállalnia kell a szakvizsgázott rezidens foglalkoztatását legalább annyi időre, mint amennyi ideig a jelölt a képzését ott töltötte, kivéve, ha ezt a rezidens nem vállalja, ha háziorvosi képzésben vesz részt, illetve, ha kiemelt ösztöndíjban részesül már.

Megvan, ki fizet a túlóráért

A rendelet kitér arra is, hogy az ENKK a rezidensek felett csak az alapvető munkáltatói jogköröket - közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, illetmény megállapítása, munkakör és munkarend meghatározása - gyakorolja, míg a rezidens beosztására és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi szolgáltató jogosult.

Ezek alapján tehát valamennyi rezidens jogszabályban előírt illetménypótlékát az ENKK költségvetéséből állják, a heti 48 órát meghaladó munkavégzésért, így az ügyeletért, a túlmunkáért, a készenlétért járó díjazást pedig az egészségügyi szolgáltatónak kell kifizetnie.

A rendelet értelmében azon helyek esetében, amelyekre az elsődleges képzőhelyként kijelölt egészségügyi intézmény nem akkreditált, a képzés más helyen is lebonyolítható.

A szakorvosképzésbe történő belépés a korábbi évekhez hasonlóan az új rendszerben is keretszámok szerint történik. A 2015-re egyetemi régiók szerint meghirdetett keretszámok - amelyek szakirányok szerinti megkötést, illetve további területi korlátozást nem tartalmaznak - ez év december 31-ig a régi rendszer szerinti támogatásigénylés útján tölthetőek be. Azaz az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége van továbbra is kiválasztania a szakorvosjelöltet, aki a képzését majd nála tölti. A 2015. július 1. és december 31. között az éves keretszámok erejéig a szakképzésbe belépő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szakorvosjelöltek esetében a támogatott szakképzési helyeket automatikusan megítélik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.