Kétségbeejtő az egyetemi szálláshelyzet Dániában

A legnagyobb egyetemi városok, köztük Koppenhága is évről évre nagyon nehezen birkózik meg az egyetemisták áradatával. A népszerű Aarhusban konténerszállásokat alakítottak ki, hogy legalább ne az utcán éljenek a hallgatók.

  • Eduline
Studenterhus Aarhus

Idén 12 ezer egyetemista keresi lakhelyét Aarhusban, ahol sok más dán városhoz hasonlóan alig találnak albérletet a fiatalok - írja a The Local nyomán a 24.hu. A szállások biztosításáért felelős Studenterhus Aarhus szervezet ezért konténerszállásokat alakított ki a város 5 különböző pontján. A rendszer az ideiglenességről szól, hetente kérik a lakbért, hogy aki talál magának lakást, szinte azonnal költözni tudjon.

A bérleti díj így sem túl olcsó egy magyar pénztárcához mérve: 30 ezer forint hetente, ez így is bármilyen más szálláshelynél olcsóbb a városban. A város ígéretet tett, hogy egy éven belül mindenkinek megfelelő szállást biztosít - a következő rohamig.

Furcsa, de a Budapest lakosságának kétharmadával megegyező volumenű dán főváros is képtelen megbírkózni az egyetemisták tömegével. Dánia nagyon népszerű a nemzetközi hallgatók körében, ugyanis az EU országainak fiataljai ingyen is tanulhatnak Dániába.

dán felsőoktatást bemutató írásunkban is kitértünk, hogy sok egyetemista egyszerűen kénytelen az utcán, a híd alatt vagy egy városi parkban aludni sátrával, mert elképesztően telített az albérletpiac. Lényegében már akkor késő lehet elkezdeni a keresgélést, mikor még épp csak beadja valaki a jelentkezését. A legjobb szállásokat előre lefoglalják, aki talál egyet, az nagyon ritka esetben költözik el.

Kaliforniában sem arany az élet az egyetemisták számára, minden tizedik hallgató az utcán él az ország legnagyobb egyetemén.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.