Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől vár válaszokat az LMP a roma szakkollégiumok támogatásával kapcsolatban.
Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől vár válaszokat az LMP a roma szakkollégiumok támogatásával kapcsolatban. Néhány héttel ezelőtt a Romaversitas Alapítvány igazgatója fordult nyílt levélben az illetékes miniszterhez a roma szakkollégiumok megkérdőjelezhető támogatásával kapcsolatban. Erre a levélre azóta sem érkezett válasz.
Szabó Tímea LMP-s képviselő közleményében azt írta, pártja megdöbbenve olvasta a Roma Szakkollégiumok támogatásáról szóló TÁMOP 4.1.1.D pályázat kiírását. Úgy látják, a tárca a kiírt pályázatokra szánt összeg döntő részét azoknak az egyházaknak szánja, amelyek roma szakkollégiumaikat ennek a tanévnek az elején indították be, sokszor a Romaversitas Alapítvány aktív segítségét kérve ahhoz, hogy legyen egyáltalán elegendő hallgatójuk. A kiírás szerint roma szakkollégium az, ahol megelégszenek azzal, hogy a felvételt nyerő hallgatók legalább hatvan százaléka roma származású - tették hozzá.
A politikus kérdésként vetette fel, hogyan fog a negyvenszázaléknyi nem roma hallgató esetében az az alapvető célkitűzés megvalósulni, hogy a roma szakkollégium hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató cigány értelmiségiek képzéséhez.
Szabó Tímea szerint nem érthető az sem, hogy a lakhatással kapcsolatos rezsiköltség a projekt keretében miért nem számolható el, miközben a projekt időszaka alatt a szakkollégiumi tagoktól a lakhatásért díj szedhető. Mint írta, aránytalanul sok pénz költhető olyan dokumentumokra, amelyek a tizenöt éve működő Romaversitas Alapítványnál ingyenesen hozzáférhetőek.
A politikus valószínűnek nevezte, hogy a pályázatban a közpénzeket nem hatékonyan fogják elkölteni. Figyelemre méltónak nevezte, hogy sem a kiválasztási kritériumok között, sem máshol nem szerepel az egy diákra jutó fajlagos költség összege. A pályázati kiírás alapján az LMP szerint 1,15 milliárd forintos keretösszeggel, kilenc nyertes pályázóval és a program végére elérendő 25-25 fős hallgatói létszámmal kalkulálva a programban részt vevő fiatalokra fejenként egy kisebb vidéki ház árát, 5,1 millió forintot fordítanának, amely költséghatékonysági kérdéseket vet fel.
"Felmerül a gyanú, hogy 225 (vagy esetleg csak 135) roma hallgatóra hivatkozva Magyarországon még soha nem látott összeget fognak elkölteni roma felzárkóztatás vagy esélyteremtés címén" - fogalmazott. Hozzátette: pártja reméli, hogy az Állami Számvevőszék legközelebbi, romákra költött pénzekről szóló jelentése ezt az összeget a maga helyén és módján fogja kezelni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
