Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől vár válaszokat az LMP a roma szakkollégiumok támogatásával kapcsolatban.
Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől vár válaszokat az LMP a roma szakkollégiumok támogatásával kapcsolatban. Néhány héttel ezelőtt a Romaversitas Alapítvány igazgatója fordult nyílt levélben az illetékes miniszterhez a roma szakkollégiumok megkérdőjelezhető támogatásával kapcsolatban. Erre a levélre azóta sem érkezett válasz.
Szabó Tímea LMP-s képviselő közleményében azt írta, pártja megdöbbenve olvasta a Roma Szakkollégiumok támogatásáról szóló TÁMOP 4.1.1.D pályázat kiírását. Úgy látják, a tárca a kiírt pályázatokra szánt összeg döntő részét azoknak az egyházaknak szánja, amelyek roma szakkollégiumaikat ennek a tanévnek az elején indították be, sokszor a Romaversitas Alapítvány aktív segítségét kérve ahhoz, hogy legyen egyáltalán elegendő hallgatójuk. A kiírás szerint roma szakkollégium az, ahol megelégszenek azzal, hogy a felvételt nyerő hallgatók legalább hatvan százaléka roma származású - tették hozzá.
A politikus kérdésként vetette fel, hogyan fog a negyvenszázaléknyi nem roma hallgató esetében az az alapvető célkitűzés megvalósulni, hogy a roma szakkollégium hozzájáruljon a közéleti feladatvállalás iránt elkötelezett, aktív társadalmi párbeszédet folytató cigány értelmiségiek képzéséhez.
Szabó Tímea szerint nem érthető az sem, hogy a lakhatással kapcsolatos rezsiköltség a projekt keretében miért nem számolható el, miközben a projekt időszaka alatt a szakkollégiumi tagoktól a lakhatásért díj szedhető. Mint írta, aránytalanul sok pénz költhető olyan dokumentumokra, amelyek a tizenöt éve működő Romaversitas Alapítványnál ingyenesen hozzáférhetőek.
A politikus valószínűnek nevezte, hogy a pályázatban a közpénzeket nem hatékonyan fogják elkölteni. Figyelemre méltónak nevezte, hogy sem a kiválasztási kritériumok között, sem máshol nem szerepel az egy diákra jutó fajlagos költség összege. A pályázati kiírás alapján az LMP szerint 1,15 milliárd forintos keretösszeggel, kilenc nyertes pályázóval és a program végére elérendő 25-25 fős hallgatói létszámmal kalkulálva a programban részt vevő fiatalokra fejenként egy kisebb vidéki ház árát, 5,1 millió forintot fordítanának, amely költséghatékonysági kérdéseket vet fel.
"Felmerül a gyanú, hogy 225 (vagy esetleg csak 135) roma hallgatóra hivatkozva Magyarországon még soha nem látott összeget fognak elkölteni roma felzárkóztatás vagy esélyteremtés címén" - fogalmazott. Hozzátette: pártja reméli, hogy az Állami Számvevőszék legközelebbi, romákra költött pénzekről szóló jelentése ezt az összeget a maga helyén és módján fogja kezelni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
