Kedden dönt a bíróság a 22 ember megölését tervező joghallgató ügyében

Várhatóan kedden születik meg az elsőfokú ítélet S.

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Várhatóan kedden születik meg az elsőfokú ítélet S. Ábel, a 22 rendbeli emberölés előkészületével vádolt egyetemista ügyében, a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint a kiemelkedő intellektuális képességű fiatal joghallgató évekkel ezelőtti finnországi, németországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások hatására döntött úgy, hogy fegyvert szerez, és az egyetemen annyi diákot öl meg, ahányat csak tud, majd végez magával is.

A 2006-tól 2010. februári elfogásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló S. Ábel részletes tervet dolgozott ki, belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt, és már arra készült: valamelyik nagy bevásárlóközpontban lelő legalább huszonkét embert. Azért éppen ennyit, hogy minden egyes addigi életévéért egy-egy ember életével álljon bosszút.

A diák a tervezett mészárlást nem hajtotta végre, 2010 februárjában elfogták a rendőrök. Egyik egyetemi csoporttársnőjét megrémítette a fiúval folytatott telefonbeszélgetés, egy csoporttársával megnézte a fiú blogját, és ebből, valamint a vádlott korábbi, iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy diáktársuk iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat.

A fiatalember a rendőrségen kezdetben részletesen beszélt a tervezett cselekményekről, később azonban már tagadta bűnösségét, a védelem pedig alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva úgy véli, hogy a nyomozás elején ügyvéd nélkül rögzített vallomás nem használható fel bizonyítékként.

A diákot az emberölés előkészülete mellett súlyos egészségromlást okozó testi sértéssel és garázdasággal is vádolja az ügyészség. Az előbbit a vád szerint évekkel ezelőtt nagymamájának sérelmére követte el a fiatalember úgy, hogy belerúgott az idős asszonyba, az utóbbit pedig azzal valósította meg, hogy gázpisztolyával kilőtt lakásuk ajtaján a lépcsőházba.

A hallgató az eljárás során egy év nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, illetve az igazságügyi elmemegfigyelő intézetben. A szakvélemények szerint korlátozottan beszámítható, ami enyhítő körülmény lehet. A büntetőper 2011 tavaszán kezdődött, meghallgattak számos tanút és szakértőt, de másfél év után bíróváltozás volt az ügyben.

Idén tavasszal a perbeszédek során az ügyész letöltendő szabadságvesztést, a védelem felmentést kért. A védelem szerint meg sem történt a vádban szereplő emberölés előkészülete, de ha ezt mégis bizonyítottnak találná a bíróság, a vádlott önkéntes elállása miatt nem büntethető, a testi sértés elévült, mire meggyanúsították vele a diákot, a garázdaságot pedig nem is ő követte el. Az utolsó szó jogán a vádlott tagadta bűnösségét, és állította, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el.

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu