Várhatóan kedden születik meg az elsőfokú ítélet S. Ábel, a 22 rendbeli emberölés előkészületével vádolt egyetemista ügyében, a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint a kiemelkedő intellektuális képességű fiatal joghallgató évekkel ezelőtti finnországi, németországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások hatására döntött úgy, hogy fegyvert szerez, és az egyetemen annyi diákot öl meg, ahányat csak tud, majd végez magával is.
A 2006-tól 2010. februári elfogásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló S. Ábel részletes tervet dolgozott ki, belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt, és már arra készült: valamelyik nagy bevásárlóközpontban lelő legalább huszonkét embert. Azért éppen ennyit, hogy minden egyes addigi életévéért egy-egy ember életével álljon bosszút.
A diák a tervezett mészárlást nem hajtotta végre, 2010 februárjában elfogták a rendőrök. Egyik egyetemi csoporttársnőjét megrémítette a fiúval folytatott telefonbeszélgetés, egy csoporttársával megnézte a fiú blogját, és ebből, valamint a vádlott korábbi, iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy diáktársuk iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat.
A fiatalember a rendőrségen kezdetben részletesen beszélt a tervezett cselekményekről, később azonban már tagadta bűnösségét, a védelem pedig alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva úgy véli, hogy a nyomozás elején ügyvéd nélkül rögzített vallomás nem használható fel bizonyítékként.
A diákot az emberölés előkészülete mellett súlyos egészségromlást okozó testi sértéssel és garázdasággal is vádolja az ügyészség. Az előbbit a vád szerint évekkel ezelőtt nagymamájának sérelmére követte el a fiatalember úgy, hogy belerúgott az idős asszonyba, az utóbbit pedig azzal valósította meg, hogy gázpisztolyával kilőtt lakásuk ajtaján a lépcsőházba.
A hallgató az eljárás során egy év nyolc hónapot töltött előzetes letartóztatásban, illetve az igazságügyi elmemegfigyelő intézetben. A szakvélemények szerint korlátozottan beszámítható, ami enyhítő körülmény lehet. A büntetőper 2011 tavaszán kezdődött, meghallgattak számos tanút és szakértőt, de másfél év után bíróváltozás volt az ügyben.
Idén tavasszal a perbeszédek során az ügyész letöltendő szabadságvesztést, a védelem felmentést kért. A védelem szerint meg sem történt a vádban szereplő emberölés előkészülete, de ha ezt mégis bizonyítottnak találná a bíróság, a vádlott önkéntes elállása miatt nem büntethető, a testi sértés elévült, mire meggyanúsították vele a diákot, a garázdaságot pedig nem is ő követte el. Az utolsó szó jogán a vádlott tagadta bűnösségét, és állította, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el.
