CEU-val kapcsolatos állításai miatt pénteken berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a kanadai nagykövetet - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) reggel az MTI-vel.
A közlemény szerint a - hivatalos kanadai kormányzati oldalon közzétett - nagyköveti nyilatkozat lényegi eleme, hogy a kanadai kormány "komolyan aggódik" a magyarországi akadémiai szabadság miatt a törvénymódosítás kapcsán. A nyilatkozatban Isabelle Poupart sürgeti, hogy a törvény módosítására mielőbb kerüljön sor, mint ahogy arra szombaton "magyar vezetők kötelezettséget vállaltak".
A külügyi tárca hamisnak nevezte a nagykövet állításait. Kifejtették: azokkal szemben az igazság az, hogy Magyarországon a tanszabadságot senki sem veszélyezteti. "A tanszabadság olyan jog, amely mellett a magyar kormány mindig határozottan kiállt, és védeni fogja a jövőben is" - szögezték le. Ugyanakkor a kormány elvárhatónak tartja, hogy a külföldi egyetemekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a magyar iskolákra. "A magyar felsőoktatási törvény nemcsak Soros György iskolájára, a CEU-ra vonatkozik, hanem mind a 28 külföldi egytemre" - emelte ki közleményében a KKM.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar tanszabadságot "Brüsszel sem kérdőjelezte meg, az indított kötelezettségszegési eljárás témája a szolgáltatások szabad áramlásának esetleges megsértése". Erről a magyar kormány természetesen hajlandó tárgyalni - olvasható a KKM közleményében.
A CEU nagy nemzetközi hírnévnek örvendő intézmény, 130 nemzetből álló egyetemi közösségének számos kanadai hallgató és egyetemi tanár is tagja. Kanada határozottan támogatja azt a nélkülözhetetlen szerepet, amit az egyetemek, a civil szervezetek és a szabad sajtó játszik a nyílt, prosperáló, befogadó és demokratikus társadalmakban
- áll a kanadai nagykövet tegnap este közzétett nyilatkozatában.
Kanadában egyetemi tanárok és oktatási intézmények – az Albertai Egyetem, a montreáli Québeci Egyetem, a Torontói Egyetem, a Nyugati Egyetem és az Egyetemi Tanárok Kanadai Szövetsége – aggodalmukat fejezték ki a CEU jövője miatt.A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
