1949-től 1963-ig szigorú szabályok határozták meg, hogy ki kerülhetett be egyetemre, főiskolára - írja a Hír24.
1949-től 1963-ig szigorú szabályok határozták meg, hogy ki kerülhetett be egyetemre, főiskolára - írja a Hír24. A továbbtanulni szándékozó diákokat kategóriákba sorolták be édesapjuk 1938. évi foglalkozási-gazdasági helyzete alapján. Akinek munkásként vagy paraszként dolgoztak szülei, egy adott pontszám felett automatikussan bejutottak. 1951-ben legalább a hallgatók 70 százalékának ebből a két csoportból kellett származnia.
A szabályozás másik fő eleme az X kategória bevezetése volt: az ún. osztályidegenek kategóriájából senkit sem lehetett felvenni az egyetemekre. Ide tartoztak a gyártulajdonosok, bankvezetők, főispánok, a csendőrségnél szolgálók gyerekei, illetve lényegében a két világháború közti középosztályok is – a kuláknak kikiáltott módosabb parasztgazdák, illetve a néhány segéddel, alkalmazottal dolgozó kisiparosok, orvosok, ügyvédek is.
A cél egy teljesen új társadalmi összetételű értelmiségi réteg kialakítása volt, a lehető leggyorsabban. 1963-ra azonban a vezetés rájött, hogy a származás még nem feltétlenül biztosítja a párthűséget. Ráadásul a munkás vagy paraszt származású felvételizők száma is megcsappant, de néhány eszközt azért meghagytak a támogatásukra, és természetesen továbbra is voltak olyanok, akik politikai okokból nem tudtak továbbtanulni.
Három csoport azonos pontszám mellett előnyt élvezett: a fizikai dolgozók gyermekei, a középiskola után egy-két évet ledolgozók, illetve a párt politikai kitüntetettjei. Ez a 20 pontos skála mellett – főleg kis szakokon – még mindig érdemben befolyásolhatta a kiválasztást. A fizikai dolgozó aránya pedig országos szinten legalább 35 százalék kellett, hogy legyen.
A származási kategóriák nélküli első felvételik után a fizikai dolgozók gyermekei az új egyetemisták és főiskolások 43,8 százalékát tették ki. Igaz, ez a csoport már jóval szélesebb kört takart, mint a korábbi években számon tartott munkás- és parasztcsaládoké, hiszen az addig alkalmazott vagy egyéb kategóriába sorolt közlekedési, szolgáltató, karbantartó stb. munkák elvégzőit is „átsorolták” ide. Pontos összehasonlítást nem tehetünk, mivel a régi kategóriákat még statisztikai céllal sem őrizték meg. Hogyan érettségiztek a diákok a dualizmus korszakában, a Tanácsköztársaság alatt és a Kádár-korszakban? Erről itt olvashattok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
