Júliustól egyetemmé alakul a Kecskeméti Főiskola

A Szolnoki Főiskolával való összevonást követően júliustól négy karral kezdi meg működését az új alkalmazott tudományok egyeteme.

  • eduline/mti
Wikipedia

A Pallasz Athéné Egyetem keretei között a Kecskeméti Főiskola jelenlegi három kara a profilt pontosabban kifejező elnevezésekkel folytatja a munkát - derült ki az intézmény tájékoztatásából. Így lesz GAMF műszaki és informatikai kar, kertészeti és vidékfejlesztési kar, valamint pedagógusképző kar. A Szolnoki Főiskola három tanszékéből létrejövő gazdálkodási karral csatlakozik az új intézményhez - mondta Ailer Piroska, aki egyben az integrációt előkészítő bizottság elnöke is.

Az új szervezeti és működési szabályzatot a július 1-jei alakuló szenátusi ülés fogadja majd el, hogy ezzel hivatalosan is létrehozzák az új intézményt - tette hozzá a rektor.

A kecskeméti egyetem létrejöttével, és ezen belül a kutató és a tudományos tevékenység átalakításával egy, az eddigieknél magasabb szintű képzési formával és még több végzett hallgatóval lehetővé válik a város és a régió munkaerőpiacának még célzottabb segítése - fogalmazott Ailer Piroska. A jövőt illetően a rektor elmondta, mindenképpen szeretnék a képzési kínálatot szélesíteni, és tovább folytatódik a duális képzés fejlesztése is. Bíznak benne, hogy öt éven belül a leendő egyetem elsőéveseinek mintegy tíz százaléka tanul majd ebben a képzési formában - hangsúlyozta a rektor.

A rektor szerint nem kőbe vésett a Pallasz Athéné Egyetem neve

Az új névről és a leendő hallgatói létszámról is beszélt a Kecskeméti Főiskola rektora egy interjúban.

A névválasztás nem véletlen, ugyanis a közelmúltban erősen vitatott gazdálkodású MNB-alapítványok erősen támogatták a kecskeméti intézményt. Ailer Piroska közölte, terveik szerint 2017-18-ban a műszaki és informatikai karból kiválva létrejöhet - a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatásával - egy gazdaságtudományi kar is, szintén kecskeméti központtal.

Az alapítványtól egyebek mellett tananyagfejlesztésre és az oktatók továbbképzésére, valamint a leendő hallgatókat, vendégoktatókat és a kutatókat segítő ösztöndíjak létrehozására is támogatást kaptak. Az alapítvány hozzájárul továbbá egy XXI. századi campus felépítéséhez és működtetésének finanszírozásához is. Az építés feladatát a  Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. látja el. Az oktatási épületeket - a volt kórház területén - várhatóan 2017-ben adják át.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a két főiskola integrációjával kialakuló új intézménnyel Kecskemét egyetemi várossá válik. Ez pedig egy olyan rang, ami kifejezi: itt találkozik a hagyomány, a tudás, a megújulás és a jövő. Mert egyetemi város az, ahol az "új generáció szellemisége és lendülete mindent magával ragad" - fogalmazott. A polgármester férje vezeti a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt-t, melyet az MNB alapítványai hoztak létre.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét az elmúlt tíz évben soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. Az egyetem létrehozása volt az a mérföldkő, amely most "teljessé teszi, megkoronázza" ezt a történelmi korszakot - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.