Júliustól egyetemmé alakul a Kecskeméti Főiskola

A Szolnoki Főiskolával való összevonást követően júliustól négy karral kezdi meg működését az új alkalmazott tudományok egyeteme.

  • eduline/mti
Wikipedia

A Pallasz Athéné Egyetem keretei között a Kecskeméti Főiskola jelenlegi három kara a profilt pontosabban kifejező elnevezésekkel folytatja a munkát - derült ki az intézmény tájékoztatásából. Így lesz GAMF műszaki és informatikai kar, kertészeti és vidékfejlesztési kar, valamint pedagógusképző kar. A Szolnoki Főiskola három tanszékéből létrejövő gazdálkodási karral csatlakozik az új intézményhez - mondta Ailer Piroska, aki egyben az integrációt előkészítő bizottság elnöke is.

Az új szervezeti és működési szabályzatot a július 1-jei alakuló szenátusi ülés fogadja majd el, hogy ezzel hivatalosan is létrehozzák az új intézményt - tette hozzá a rektor.

A kecskeméti egyetem létrejöttével, és ezen belül a kutató és a tudományos tevékenység átalakításával egy, az eddigieknél magasabb szintű képzési formával és még több végzett hallgatóval lehetővé válik a város és a régió munkaerőpiacának még célzottabb segítése - fogalmazott Ailer Piroska. A jövőt illetően a rektor elmondta, mindenképpen szeretnék a képzési kínálatot szélesíteni, és tovább folytatódik a duális képzés fejlesztése is. Bíznak benne, hogy öt éven belül a leendő egyetem elsőéveseinek mintegy tíz százaléka tanul majd ebben a képzési formában - hangsúlyozta a rektor.

A rektor szerint nem kőbe vésett a Pallasz Athéné Egyetem neve

Az új névről és a leendő hallgatói létszámról is beszélt a Kecskeméti Főiskola rektora egy interjúban.

A névválasztás nem véletlen, ugyanis a közelmúltban erősen vitatott gazdálkodású MNB-alapítványok erősen támogatták a kecskeméti intézményt. Ailer Piroska közölte, terveik szerint 2017-18-ban a műszaki és informatikai karból kiválva létrejöhet - a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány támogatásával - egy gazdaságtudományi kar is, szintén kecskeméti központtal.

Az alapítványtól egyebek mellett tananyagfejlesztésre és az oktatók továbbképzésére, valamint a leendő hallgatókat, vendégoktatókat és a kutatókat segítő ösztöndíjak létrehozására is támogatást kaptak. Az alapítvány hozzájárul továbbá egy XXI. századi campus felépítéséhez és működtetésének finanszírozásához is. Az építés feladatát a  Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. látja el. Az oktatási épületeket - a volt kórház területén - várhatóan 2017-ben adják át.

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a két főiskola integrációjával kialakuló új intézménnyel Kecskemét egyetemi várossá válik. Ez pedig egy olyan rang, ami kifejezi: itt találkozik a hagyomány, a tudás, a megújulás és a jövő. Mert egyetemi város az, ahol az "új generáció szellemisége és lendülete mindent magával ragad" - fogalmazott. A polgármester férje vezeti a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt-t, melyet az MNB alapítványai hoztak létre.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét az elmúlt tíz évben soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. Az egyetem létrehozása volt az a mérföldkő, amely most "teljessé teszi, megkoronázza" ezt a történelmi korszakot - tette hozzá.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.