Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az ELTE főépülete. Az egyik "nemzeti tudományegyetem"
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák - a többi között ezt a besorolást tartalmazza a most elkészült felsőoktatási stratégia. A 34 oldalas felsőoktatási stratégiát a tervek szerint pénteki ülésén fogadja el a Felsőoktatási Kerekasztal. A felsőoktatási stratégiáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
A dokumentum nemzeti tudományegyetemre lehetséges példaként említi a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet, valamint és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE). Ezen intézmények esetében az alapvető stratégiai célkitűzés, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszak végére megfelelő programok, projektek, fejlesztések révén kerüljenek be a világ élvonalába tartozó intézmények közé. Ez a TOP 200 program.
Egyetemi besorolásúak lennének azok az intézmények, amelyek a saját szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, de képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk. Példaként a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Kaposvári, a Miskolci, a Nyugat-magyarországi, a Pannon, a Széchenyi István és a Szent István Egyetem említhetőek meg.
Főiskolák lennének a néhány képzési területen regionális vagy több régióra kiterjedő, esetenként akár országos hatókörrel bíró intézmények, amelyek képzése inkább gyakorlatorientált. Saját szakterületükön esetenként kiemelkedő tudományos eredményeket is elértek, azonban képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk.
A közösségi főiskolák a felsőoktatási intézmények alapjai lennének, lokális intézményként. Ezek az intézmények felsőfokú, diplomás szakembereket, óvónőket, védőnőket, tanítónőket képeznek a jelenlegi bachelor programokban.
Emellett a helyi gazdasági igényeknek, társadalmi funkcióknak megfelelő felsőfokú szakképzések indulhatnának. A főiskolák - a már meglévő képzési kínálatuk révén - helyet biztosítanának társadalmi mobilitási programoknak is. Ide tartozna tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek mentorálása is.
Az MTI úgy tudja, a felsőoktatási államtitkárság ezen intézmények megerősítésére fordítaná a 2014-20-as uniós támogatások egy részét. Azzal számolnak, hogy néhány főiskola megszűnhet, de nagyrészük megtalálja majd a helyét, feladatait az új rendszerben.
