Jönnek a közösségi főiskolák, de néhány intézmény így is megszűnhet

Nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák - a többi között ezt a besorolást tartalmazza...

  • MTI
Az ELTE főépülete. Az egyik "nemzeti tudományegyetem"
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák - a többi között ezt a besorolást tartalmazza a most elkészült felsőoktatási stratégia. A 34 oldalas felsőoktatási stratégiát a tervek szerint pénteki ülésén fogadja el a Felsőoktatási Kerekasztal. A felsőoktatási stratégiáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

A dokumentum nemzeti tudományegyetemre lehetséges példaként említi a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet, valamint és az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE). Ezen intézmények esetében az alapvető stratégiai célkitűzés, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszak végére megfelelő programok, projektek, fejlesztések révén kerüljenek be a világ élvonalába tartozó intézmények közé. Ez a TOP 200 program.

Egyetemi besorolásúak lennének azok az intézmények, amelyek a saját szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményeket értek el, de képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk. Példaként a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Kaposvári, a Miskolci, a Nyugat-magyarországi, a Pannon, a Széchenyi István és a Szent István Egyetem említhetőek meg. 

Főiskolák lennének a néhány képzési területen regionális vagy több régióra kiterjedő, esetenként akár országos hatókörrel bíró intézmények, amelyek képzése inkább gyakorlatorientált. Saját szakterületükön esetenként kiemelkedő tudományos eredményeket is elértek, azonban képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk.

A közösségi főiskolák a felsőoktatási intézmények alapjai lennének, lokális intézményként. Ezek az intézmények felsőfokú, diplomás szakembereket, óvónőket, védőnőket, tanítónőket képeznek a jelenlegi bachelor programokban.

Emellett a helyi gazdasági igényeknek, társadalmi funkcióknak megfelelő felsőfokú szakképzések indulhatnának. A főiskolák - a már meglévő képzési kínálatuk révén - helyet biztosítanának társadalmi mobilitási programoknak is. Ide tartozna tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek mentorálása is.

Az MTI úgy tudja, a felsőoktatási államtitkárság ezen intézmények megerősítésére fordítaná a 2014-20-as uniós támogatások egy részét. Azzal számolnak, hogy néhány főiskola megszűnhet, de nagyrészük megtalálja majd a helyét, feladatait az új rendszerben.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!