Még nem ismert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) költségvetésének minden részlete, az intézmény idei állami támogatása...
Még nem ismert a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) költségvetésének minden részlete, az intézmény idei állami támogatása azonban csaknem negyedével, 4,25 milliárddal csökkenhet a tavalyihoz képest – tájékoztatta Újszászi Ilona, az intézmény szóvivője az MTI-t.
A 2010-es 190 milliárd forintos szintről 2013-ra 134 milliárd forintra csökken a magyar felsőoktatás közvetlen állami támogatása. Ennek következményei minden intézménynél, köztük a több nemzetközi rangsorban évek óta előkelő helyen szereplő SZTE-nél is jelentkeznek – áll az egyetem közleményében.
A 2012 eleji elvonás után a múlt év végén több mint 800 millió forintot zároltak az SZTE költségvetéséből – emlékeztetett a szóvivő. A 2013-ra tervezett bevételeket érinti, hogy a 2012-es 16,6 milliárdhoz képest 4,25 milliárd forinttal kevesebb állami támogatás érkezik a szegedi egyetemre – derült ki a tavaly decemberben, az Emberi Erőforrás Minisztériumtól érkezett levélből. Ugyanakkor a finanszírozási rendszer lényeges átalakulása miatt még nem teljesen ismertek az intézményi költségvetést érintő számok. Így például a kiemelt- és kutatóegyetemek támogatására elkülönített többletkeret elosztásának szabályaira vonatkozóan sem születettet még kormányzati döntés.
Ezért az SZTE vezetősége csak további információk birtokában nyilatkozik költségvetésének alakulásáról, miközben a tavaly kidolgozott konszolidációs terv megvalósításával törekszik az intézmény gazdasági helyzetének stabilizálásra.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
