Itt a feketeleves: ilyen változások lesznek 2015-ben a felsőoktatásban

Több szakon nehezebb lesz állami ösztöndíjas helyet szerezni, ugyanis már 41 szakon lesz központi ponthatár. A gólyáknak kompetenciatesztet kell írnia, a HÖK pedig elbúcsúzhat az önállóan szervezett gólyatáboroktól. Íme, a részletek.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Nincs könnyű dolguk a felvételizőknek

2015-től az eddigi 16 mellett újabb 25 szakon lesz központi ponthatár az állami ösztöndíjas képzésben: aki ezt nem éri el, csak önköltséges helyre kerülhet be. Központi ponthatár lesz többek között a magyar, a szociológia és az általános orvosi szakon is: a teljes listát itt találjátok, a részletekről pedig itt olvashattok. Fontos: a központi ponthatárok is csak minimális követelmények, az intézmények magasabb limitet is húzhatnak az állami ösztöndíjas képzésen. 

2015-ben tovább emelkedik a minimumponthatár is: az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 240 pontot kell gyűjteniük. 2015-től csak elektronikusan lehet majd jelentkezni a felvételire.

Felmérik az elsőévesek kompetenciáit

2015-től kompetenciateszttel mérnék fel, hogy kinek van szüksége felzárkóztató kurzusokra: ezekre a hallgatók legrosszabbul teljesítő harmadának kellene járnia. A tesztet az egyetemre, főiskolára való bekerüléskor, illetve a végzéskor kellene megírniuk a diákoknak: így azt is felmérhetnék, mennyit fejlődtek a képzés ideje alatt. A hamarosan a kormány elé kerülő új felsőoktatási koncepcióban szereplő ötlettől a lemorzsolódási arány 10 százalékos csökkenését várja a felsőoktatási államtitkárság. A részleteket itt olvashatjátok.

Vége a HÖK-ös gólyatáboroknak

Az elmúlt hónapokban három gólyatábori nemi erőszakról számolt be a sajtó. A botrányok is közrejátszottak abban, hogy 2015-től a hallgatói önkormányzat nem szervezhet önállóan gólyatábort, a rendezvényeknek pedig szigorú szabályoknak kell megfelelniük: az erről szóló módosítást már februárban megszavazhatja a parlament. A részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.