Divatbemutató Hoffmann Rózsának: milyen a tökéletes iskolai egyenruha?

Hoffmann Rózsa szerint az iskolaköpeny "erősíti a fegyelmet" és a közösséget, ezért újra kötelezővé kellene tenni. Iskolaköpeny-rendelet még nem készült (de ami késik, nem múlik), így arról sem szól a fáma, milyen lenne az újraértelmezett iskolaköpeny.

  • Eduline

Műszálas kék? Színes pamut? Lányoknak szoknya vagy nadrág? És ha szoknya: rövid vagy hosszú? Vagy minden iskola maga döntsön arról, mit viseljenek a diákok? Egy kis gondolatébresztő Hoffmann Rózsának: íme, iskolai egyenruhák a világ minden tájáról. Nektek melyik tetszik? Véleményeket kommentben várunk.

Török lányok az iskolai egyenruhában. Azt nem értjük, miért ezt viselik testnevelésórán
Wikipedia
Általános iskolás Pakisztánban. Zakó, mellény, nyakkendő és az elmaradhatatlan kitűző. Vállalható
Wikipedia
Nigériai általános iskolások. Zöld nadrág, zöld ing. Itthon valószínűleg a fehér térdzokni verné ki a biztosítékot
Wikipedia
A malajziai diákok ruhája már ismerős. Hasonlít az itthoni, műszálas iskolaköpenyre
Wikipedia
A német diákok egyenruhája sem a rendszerváltás előtti magyar iskolaköpenyt, sem a 19. századi iskolai egyenruhát nem idézi. Egyszerű póló-melegítő kombináció. Ha már bevezették a mindennapos testnevelést...
Wikipedia
Brazil diákok. Trükkösen az ország zászlajának színeibe öltöztetik az általános iskolákat. Itthon lehetne piros-fehér-zöld?
Wikipedia
Végül egy kis retró: iskolai egyenruha a Szovjetunióban. Kicsit olyan, mintha szobalánynak öltöztek volna
Wikipedia
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.