Fontos módszer kidolgozásában vesz részt a Semmelweis hallgatója

Az érfestés során alkalmazott sugár- és kontrasztanyagdózist csökkentő módszer kidolgozásán dolgozik a Semmelweis Egyetem ötödéves orvostanhallgatója.

  • Eduline
pixabay.com

A beol.hu interjút készített Góg Istvánnal, aki második éve foglalkozik TDK-hallgatóként az úgynevezett kinetikus képalkotással, ezen belül annak angiográfiás (érfestés) felhasználásának vizsgálatával.

"A kinetikus képalkotás lényege az, hogy azon vizsgálatok során, ahol egy röntgenképsorozat készül a betegről, olyan képet kapjunk, ami a mozgó struktúrákat ábrázolja jól. Ez hasonlít a klasszikus érfestéses eljárás során készült képekhez, de számításaink szerint a kinetikus képen jobban látszódnak az erek, ami arra utal, hogy módszerünk jobban hasznosítja a rendelkezésre álló sugár- és kontrasztanyagdózist. Tehát ez egy innovatív módszer, ugyanis eddig a mozgást nem információként, hanem zavaró tényezőként, zajként kezelték" - mesélte Góg István a beol.hu-nak adott interjúban.

A kutató jelenleg azt vizsgálja az In Vivo Képalkotás Munkacsoport tagjaként, hogy mennyivel tudja csökkenteni ez a módszer az érfestés során alkalmazott sugár- és kontrasztanyagdózist, azaz mennyivel teheti biztonságosabbá ezt a rutineljárást a betegek és az orvosok számára egyaránt.

Góg István azt is elárulta a lapnak: "A témával kapcsolatban most küldtük be az elsőszerzős cikkem egy képalkotó fizikával foglalkozó nemzetközi lapba, egy klinikai vizsgálatról szóló cikkünk megjelenésére pedig még várakozunk. Tavaly októberben részt vettem egy érsebészeti szimpóziumon Ausztriában, januárban pedig Lipcsében egy radiológiai konferecián, ahol angol nyelven adtam elő a témában."

Itt a lista: ennyien tanulhatnak szeptembertől a Semmelweis Egyetemen

Február 15-ig jelentkezhettek a 2018-as felsőoktatási felvételire. Új cikksorozatunkban megnézzük, hányan kerülhetnek be a különböző egyetemekre és főiskolákra ebben az évben. 16. rész: Semmelweis Egyetem. A Semmelweis Egyetemre összesen 2544-en kerülhetnek be, nappali képzésen 1513-an, esti és levelező munkarendben 1031-en kezdhetik meg a tanulmányaikat szeptembertől. Mit jelent a kapacitásszám?

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.