Indonéz egyetemi kapcsolatokat építenek Debrecenben

Az egyetemi együttműködés lehetőségeiről, a tudományos és oktatási kapcsolatok elmélyítéséről írt alá...

  • MTI

Wikipedia

Az egyetemi együttműködés lehetőségeiről, a tudományos és oktatási kapcsolatok elmélyítéséről írt alá szándéknyilatkozatot pénteken Debrecenben Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese és Suandi Hamid, az Indonéziai Iszlám Egyetem rektora.

Az aláírás kapcsán kiadott közlemény szerint az Indonéz Magánegyetemek Szövetségének (APTISI) küldöttsége az Ázsia-Európa kapcsolatok erősítése érdekében látogatott a Debreceni Egyetemre.

A 3000 felsőoktatási intézményt, kétmillió hallgatót tömörítő szervezet regionális képviseleteket tervez létrehozni két kiválasztott országban, Németországban és Magyarországon. Az agrártudományi, orvosi, műszaki, társadalomtudományi, jogi, bölcsészettudományi, gazdálkodástudományi karok vezetőiből álló delegációt Edy Suandi Hamid, a hálózat elnöke, az Indonéziai Iszlám Egyetem rektora vezeti.

A DE rektori tanácstermében tartott megbeszélésen a két intézmény képviselői áttekintették az együttműködés lehetőségeit, és kifejezték készségüket a tudományos és oktatási kapcsolatok elmélyítésére - áll a Debreceni Egyetem közleményében.

Ez az első megállapodás, amelyet az APTISI és az Iszlám Egyetem magyarországi intézménnyel kötött. Nyáron egy rektorokból álló indonéz egyetemi küldöttség is érkezik Magyarországra.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.