Így szabná át a kormány a diákhitelt: itt vannak a részletek

Akár 600 ezer forint diákhitelt is igényelhetnének félévente az egyetemisták és főiskolások 2012-től, ennek jelentős részét azonban kizárólag a költségtérítés és az önköltség kifizetésére fordíthatnák - áll az eduline birtokába jutott, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által készített tervezetben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tervezett változásokat.

  • Szabó Fruzsina
Hernádi Levente

A diákhitelrendszer átalakításáról szerdán tárgyalt a kormány - az már most biztos, hogy az állami ösztöndíjas helyekről kiszoruló hallgatók emelt összegű kölcsönt igényelhetnek a 2012/2013-as tanévtől. Arra is rábólintott a kabinet, hogy a jelenlegi, elsősorban a megélhetési költségekre fordítható diákhitel megmaradjon, ezt finanszírozási formától függetlenül bárki felveheti.

Mekkora hitelt lehet igényelni?

A fejlesztési tárca tervezete alapán az államilag finanszírozott/állami ösztöndíjas hallgatók továbbra is csak szabad felhasználású diákhitelt igényelhetnek, havi maximum 40 ezer forintot, vagyis félévente 200 ezret.

A részösztöndíjas, költségtérítéses és önköltséges hallgatók ugyanennyi, havi 40 ezer forintnyi szabad felhasználású kölcsönt kaphatnak, emellett azonban szabad felhasználású diákhitelt is igényelhetnek – szemeszterenként annyit, amennyibe a képzésük kerül, havonta maximum 80 ezer forintot (kivétel az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és művészeti szakokon tanulók, akik ennél jóval magasabb költségtérítést fizetnek).

Változik-e a szabad felhasználású diákhitel rendszere?

Nem, csupán annyi a módosítás, hogy ezután csak a havi összeg minimumát és maximumát határozzák meg, azon belül bármekkora összeget lehet igényelni.

Hogyan lehet átlépni a régi rendszerből az újba?

Azok, akik eddig költségtérítéses formában tanultak, 2012. május 15-től módosíthatnak szerződést, így már ők is jogosultak a maximum havi 80 ezres új diákhitelre. Fontos, hogy egy hallgatónak továbbra is csak egy szerződése lehet a Diákhitel Központtal.

Kinek utalják a diákhitelt?

A szabad felhasználású kölcsön továbbra is a hallgatók számlájára érkezik, míg a kötött felhasználású, a képzés költségeire fordítható kölcsönt egyenesen az adott egyetemnek, főiskolának utalják át.

Mennyit kell törleszteni?

Az NFM-tervezet szerint a jövedelem 6-12 százalékát – a pontos arány attól függ, ki mekkora összegű diákhitelt vett fel.

Hány éves kortól kell törleszteni?

Aki betöltötte a 35. életévét, annak mindenképpen el kell kezdenie a törlesztést, akár talált állást, akár nem.

Lesz-e állami kamattámogatás?

Általános kamattámogatás nem lesz, kamattámogatást azok kaphatnak, akik gyermeket vállalnak - igaz, arról egyelőre nincsenek információink, hogy a kormány is ezen az állásponton volt-e a szerdai ülésen.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.