Ilyen a tökéletes önéletrajz: hét tipp pályakezdőknek

Feltüntessétek-e az önéletrajzotokban, hogy nyaranta fagyit árultatok, vagy azt, hogy középiskolában diákönkormányzati képviselők voltatok? Mutatjuk, hogyan lehet ütős önéletrajzotok pályakezdőként is.

  • Eduline
Shutterstock

A HR-esek csak pár másodpercet töltenek azzal, hogy átnézzék a jelentkezők önéletrajzát, így létfontosságú, hogy mi szerepel benne, mennyire áttekinthető, és a lényegre szorítkozik-e. A Business Insider összeállított egy önéletrajz-mintát kifejezetten olyan pályakezdőknek, akik tanácstalanok, hogy mit írhatnának magukról. Ha erre a hét pontra ügyeltek, garantáltan könnyebben találtok majd munkát vagy gyakornoki pozíciót.

1. Áttekinthető elrendezés

A minta elrendezésében nincs semmi sallang, végig ugyanazt a betűtípust használták, így könnyen olvasható és még könnyebben áttekinthető az egész önéletrajz. Ez azért fontos, mert a HR-es így hamar megtalálja, miért érdemes titeket alkalmazni. Plusz pont, hogy a közcímeket és a legfontosabb információkat középre rendezték, egy kutatás szerint ugyanis ezeket olvassák el először a HR-esek.

2. LinkedIn-profil

Talán korainak tűnik, de kifejezetten jó ötlet már a pályátok elején elkezdeni az üzleti közösségi háló használatát, illetve a kreatív iparágakban dolgozó pályakezdőknek érdemes már most létrehozniuk saját honlapjukat.

3. Érthetően megfogalmazott célok

Az önéletrajz-mintán az elérhetőség után rögtön az álláskereső céljai, érdeklődési köre, és legfontosabb készségei szerepelnek. Nagyobb cégeknél különösen jellemző, hogy még ha nem is veszik fel a megpályázott pozícióra, elteszik későbbre az ígéretes jelentkezők önéletrajzát. Ha már az elején tisztázzátok, milyen típusú munka érdekelne, nagyobb eséllyel szerzitek azt meg, ráadásul azt a benyomást keltitek, hogy pontosan tudjátok, mit akartok.

 

Business Insider

4. Értékes tulajdonságok kiemelése

Mivel a mintában szereplő álláskeresőnek semmilyen releváns munkatapasztalata nincs, ezért az erről szóló részt az önéletrajz végére sorolták. Cserébe központi helyet kaptak a jelentkező erősségei, például releváns iskolai feladatok, vagy a diákönkormányzatban szerzett vezetői tapasztalat.

5. Középiskolai teljesítmény

Általában a középiskolai eredményeket nem tüntetik fel, de pályakezdőként még belefér, ha az első munkahelyetekre vagy szakmai gyakorlatotokra pályázva még hivatkoztok az olyan releváns eredményeitekre, iskolán kívüli tevékenységeitekre, amelyekre büszkék vagytok.

6. Láthatatlan szakmai készségek

Y- vagy X-generációs pályakezdőként valószínűleg természetesnek veszitek, hogy rengeteg digitális készség birtokában vagytok, de mások számára egyáltalán nem magától értetődő, hogy ismeritek a Prezit, tudjátok használni az Excel pivot tábláit, vagy - ahogyan a mintában is - értetek a közösségi oldalakhoz. Sok cég a gyakornokoktól várja, hogy elboldoguljanak olyan digitális feladatokkal, amiket az idősebb kollégák nem tudnak megoldani.

7. Nem kell ajánlásokat csatolni

Pályakezdőként legfeljebb egy oldalas legyen az önéletrajzotok, így ne pazaroljátok a helyet. Ha behívnak interjúra, ott kérhetnek ajánlólevelet, de ezt bőven elég oda magatokkal vinni. A gyakornokokat kereső cégeknek sincsene illúzióik, nem várják, hogy több éves szakmai tapasztalattal rendelkezzenek, azt viszont igen, hogy egy kezdeményezők és motiváltak legyetek. Ennek látszódnia kell az önéletrajzotokból is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.