Óriási, lényegében kiaknázatlan gazdasági lehetőségek rejlenek a külföldi diákokra építő fizetős, idegen nyelvű...
Egy-egy idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi orvostanhallgató évente több mint négymillió forintot költ el Magyarországon egy pécsi felmérés szerint, míg a Semmelweis Egyetem által készített szakértői anyaga úgy számol, hogy minden egyes, az idegen nyelvű orvosképzésbe fektetett forint négy-öt év alatt megtérül. Az illetékesek szerint a külföldi hallgatók létszáma és így a belőlük befolyó pénz a többszörösére lenne növelhető kormányzati beavatkozással, ám ha nem lépünk gyorsan, a helyzeti előnyünk elveszik.
Idegen nyelvű orvosképzés már a rendszerváltás előtt is folyt Magyarországon, ám igazán a kézezres évek elején pörgött fel. A magyar orvosképzés viszonylagos olcsósága és ezzel együtt magas színvonala miatt vált vonzóvá – ironikus módon utóbbi ok miatt kerül egyre nagyobb veszélybe is. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
