Így változnak a diákhitel igénylési és törlesztési szabályai

Több ügyfélbarát módosítás is hatályba lépett a diákhitelekkel kapcsolatban februártól; a Diákhitel Központ hétfői közleménye szerint változás egyebek között, hogy már 40 éves korig lehet kérni és folyósítani a diákhiteleket, akár 11 tanulmányi félévre.

  • MTI
Stiller Ákos

Változás az is, hogy a törlesztőrészleteket az adott hónap 5. napja helyett, adott hónap 12. napjáig kell teljesíteni, valamint a célzott kamattámogatás jogosultsági köre is kibővült.

Alapvető változás a jogosultak körének és a jogosultsági időnek a kiterjesztése: az eddigi 35. életév helyett 40 éves korig lehet kérni és folyósítani a diákhiteleket, 10 félév helyett most már akár 11 félévre. Amennyiben a képzési idő meghaladja a 11 félévet, továbbra is maximum 14 tanulmányi félévre igényelhető a diákhitel - hívták fel a figyelmet.

A gyermeket vállalók számára könnyítést jelent, hogy a csed/tgyás, gyes, gyed alatt lévő diákhiteles kismamák, kispapák a jövőben abban akkor is jogosultak lesznek célzott kamattámogatást kérni, ha teljes munkaidőben kereső tevékenységet folytatnak. Ez vonatkozik a már engedélyezett célzott kamattámogatásokra is.

A törlesztőknek további biztonságot nyújthat a már tavaly november végén hatályba lépett kormányrendelet-módosítás, mely szerint az eddigi 24 hónap helyett már 36 naptári hónapra kérhető - továbbra is indoklás nélkül - a törlesztőrészlet mérséklése, valamint az eddigi hat havi hátralék helyett a jövőben egy évi elmaradás után mondhatja csak fel az MFB-csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. az ügyféllel kötött hitelszerződést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.