Így kaphattok havi 23 ezer forintot - minden infó a szociális ösztöndíjról

Havonta akár 23 800 forintos támogatást is kaphattok, ha az egyetemen, főiskolán rendszeres szociális ösztöndíjra, vagyis szoctámra pályáztok. A lehetőséggel az elsőévesek is élhetnek - íme, a részletek.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Kik pályázhatnak?

Olyan nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak, akik fogyatékossággal élők vagy egészségi állapotuk miatt rászorulnak, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, korábban gyámság alatt álltak, árvák vagy félárvák. Alap- és osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterszakon, illetve doktori képzésben tanulók is megkaphatják a támogatást. Milyen ösztöndíjakra pályázhattok elsőévesként? A teljes listát itt találjátok.

Akkor az önköltséges hallgatók kiesnek?

Pályázhattok, ha a a tanulmányaitokat állami ösztöndíjasként kezdtétek meg, és a megkezdett félévek száma alapján jogosultak lennének az állami ösztöndíjas képzésre. Az elsőséves önköltséges hallgatók így viszont kiesnek a körből. Az önköltséges hallgatók számára is elérhető támogatásokról itt olvashattok.

Mekkora összegű támogatást kaphattok?

A havi ösztöndíj összege halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, egészségi állapotuk miatt rászoruló, családfenntartó, nagycsaládos és árva hallgatók esetében nem lehet alacsonyabb hallgatói normatíva 20 százalékánál (23 800 forint), hátrányos helyzetű, korábban gyámság alatt álló, illetve félárva diákok esetében pedig a normatíva 10 százalékánál (11 900 forint).

Mikor kell pályázni?

A szociális ösztöndíjra félévente kell pályázni, az őszi félév határidejéről az adott egyetem vagy főiskola honlapján (általában a hallgatói önkormányzat weboldalán) tájékozódhattok. Tizenöt dolog, ami gólyaként menőnek tűnik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.