Így alakítanák át a konzisztóriumokat

„Bizalom-csomag a felsőoktatásért” mottóval a konzisztóriumokat és az egyetemi autonómiát érintő javaslatot tett közzé az egyetemipolgar.hu szakmai blog.

  • MTI

A javaslatcsomag célja, hogy az egyetemi autonómiát erősítő, egyben az állami fenntartó szempontjait is érvényesítő megoldás szülessen a felsőoktatási törvényben a tervezett konzisztóriumokról.

Fábri György, az ELTE oktatója elmondta: javaslatuk lényege, hogy a konzisztóriumok összetételében többségben jelennének meg az egyetemek és az ott végzettek jelöltjei, miközben a kinevezés joga a miniszteré maradna.

A konzisztóriumokról

Konzisztórium: „az egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak”

Palkovics: akár szeptembertől jöhetnek a felsőoktatási konzisztóriumok

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

Képek: így cikizi a kormányt a tüntető diákság

Rögzítenék, hogy a tagok megbízásakor összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek. Az így létrejövő konzisztóriumnak vétójoga volna a rektor által előterjesztett költségvetési kérdésekben, tiszteletben tartva az egyetem szenátusa által elfogadott képzési és kutatási stratégiát.

A testület véleményezné az intézményi stratégiát is, s ezt a véleményt a szenátusnak kötelező volna megvitatnia. Helyreállna az egyetemek gazdasági önállósága, a konzisztórium és a kancellár jogkörei biztosítanák a kellő állami-fenntartói befolyást és ellenőrzést. Szerepelne a szabályozásban, hogy az egyetemet a rektor képviseli és vezeti, akit a szenátus választ.

A fenntartót képvelő miniszter a választás kapcsán csak törvényességi vétóval élhet, egyéb esetekben kötelessége felterjesztenie a megválasztott rektort köztársasági elnöki kinevezésre. A kancellárt nyilvános pályázat alapján, az érintett egyetem szenátusának véleményezését is figyelembe véve nevezné ki a fenntartót képviselő miniszter.

Fábri György elmondta, hogy szakmai kezdeményezésükre egyre több visszajelzés érkezik egyetemi és szakmai körökből, amelyeket összegezve fognak eljuttatni a Felsőoktatás Kerekasztal tagjaihoz is. Ezek alapján úgy látja, hogy a kezdeményezés elmozdulást jelenthet az elmúlt években kialakult konfliktusokból, de elfogadásához mindkét fél belátására szükség van. Ennek alapja a kölcsönös bizalom újraépítése az egyetemek és a kormány között, mert csak ez adhat keretet a szükséges tartalmi változásoknak - mutatott rá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.