„Bizalom-csomag a felsőoktatásért” mottóval a konzisztóriumokat és az egyetemi autonómiát érintő javaslatot tett közzé az egyetemipolgar.hu szakmai blog.
A javaslatcsomag célja, hogy az egyetemi autonómiát erősítő, egyben az állami fenntartó szempontjait is érvényesítő megoldás szülessen a felsőoktatási törvényben a tervezett konzisztóriumokról.
Fábri György, az ELTE oktatója elmondta: javaslatuk lényege, hogy a konzisztóriumok összetételében többségben jelennének meg az egyetemek és az ott végzettek jelöltjei, miközben a kinevezés joga a miniszteré maradna.
| A konzisztóriumokról |
Konzisztórium: „az egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak” Palkovics: akár szeptembertől jöhetnek a felsőoktatási konzisztóriumok |
Rögzítenék, hogy a tagok megbízásakor összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek. Az így létrejövő konzisztóriumnak vétójoga volna a rektor által előterjesztett költségvetési kérdésekben, tiszteletben tartva az egyetem szenátusa által elfogadott képzési és kutatási stratégiát.
A testület véleményezné az intézményi stratégiát is, s ezt a véleményt a szenátusnak kötelező volna megvitatnia. Helyreállna az egyetemek gazdasági önállósága, a konzisztórium és a kancellár jogkörei biztosítanák a kellő állami-fenntartói befolyást és ellenőrzést. Szerepelne a szabályozásban, hogy az egyetemet a rektor képviseli és vezeti, akit a szenátus választ.
A fenntartót képvelő miniszter a választás kapcsán csak törvényességi vétóval élhet, egyéb esetekben kötelessége felterjesztenie a megválasztott rektort köztársasági elnöki kinevezésre. A kancellárt nyilvános pályázat alapján, az érintett egyetem szenátusának véleményezését is figyelembe véve nevezné ki a fenntartót képviselő miniszter.
Fábri György elmondta, hogy szakmai kezdeményezésükre egyre több visszajelzés érkezik egyetemi és szakmai körökből, amelyeket összegezve fognak eljuttatni a Felsőoktatás Kerekasztal tagjaihoz is. Ezek alapján úgy látja, hogy a kezdeményezés elmozdulást jelenthet az elmúlt években kialakult konfliktusokból, de elfogadásához mindkét fél belátására szükség van. Ennek alapja a kölcsönös bizalom újraépítése az egyetemek és a kormány között, mert csak ez adhat keretet a szükséges tartalmi változásoknak - mutatott rá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
