Így alakítanák át a konzisztóriumokat

A javaslatcsomag célja, hogy az egyetemi autonómiát erősítő, egyben az állami fenntartó szempontjait is érvényesítő megoldás szülessen a felsőoktatási törvényben a tervezett konzisztóriumokról.

Fábri György, az ELTE oktatója elmondta: javaslatuk lényege, hogy a konzisztóriumok összetételében többségben jelennének meg az egyetemek és az ott végzettek jelöltjei, miközben a kinevezés joga a miniszteré maradna.

Rögzítenék, hogy a tagok megbízásakor összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek. Az így létrejövő konzisztóriumnak vétójoga volna a rektor által előterjesztett költségvetési kérdésekben, tiszteletben tartva az egyetem szenátusa által elfogadott képzési és kutatási stratégiát.

A testület véleményezné az intézményi stratégiát is, s ezt a véleményt a szenátusnak kötelező volna megvitatnia. Helyreállna az egyetemek gazdasági önállósága, a konzisztórium és a kancellár jogkörei biztosítanák a kellő állami-fenntartói befolyást és ellenőrzést. Szerepelne a szabályozásban, hogy az egyetemet a rektor képviseli és vezeti, akit a szenátus választ.

A fenntartót képvelő miniszter a választás kapcsán csak törvényességi vétóval élhet, egyéb esetekben kötelessége felterjesztenie a megválasztott rektort köztársasági elnöki kinevezésre. A kancellárt nyilvános pályázat alapján, az érintett egyetem szenátusának véleményezését is figyelembe véve nevezné ki a fenntartót képviselő miniszter.

Fábri György elmondta, hogy szakmai kezdeményezésükre egyre több visszajelzés érkezik egyetemi és szakmai körökből, amelyeket összegezve fognak eljuttatni a Felsőoktatás Kerekasztal tagjaihoz is. Ezek alapján úgy látja, hogy a kezdeményezés elmozdulást jelenthet az elmúlt években kialakult konfliktusokból, de elfogadásához mindkét fél belátására szükség van. Ennek alapja a kölcsönös bizalom újraépítése az egyetemek és a kormány között, mert csak ez adhat keretet a szükséges tartalmi változásoknak - mutatott rá.