Így alakítanák át a konzisztóriumokat

„Bizalom-csomag a felsőoktatásért” mottóval a konzisztóriumokat és az egyetemi autonómiát érintő javaslatot tett közzé az egyetemipolgar.hu szakmai blog.

  • MTI

A javaslatcsomag célja, hogy az egyetemi autonómiát erősítő, egyben az állami fenntartó szempontjait is érvényesítő megoldás szülessen a felsőoktatási törvényben a tervezett konzisztóriumokról.

Fábri György, az ELTE oktatója elmondta: javaslatuk lényege, hogy a konzisztóriumok összetételében többségben jelennének meg az egyetemek és az ott végzettek jelöltjei, miközben a kinevezés joga a miniszteré maradna.

A konzisztóriumokról

Konzisztórium: „az egyetértési jog nagyon elegáns kifejezése a vétójognak”

Palkovics: akár szeptembertől jöhetnek a felsőoktatási konzisztóriumok

Felsőoktatási stratégia: kasztrálnák a rektorokat

Képek: így cikizi a kormányt a tüntető diákság

Rögzítenék, hogy a tagok megbízásakor összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek. Az így létrejövő konzisztóriumnak vétójoga volna a rektor által előterjesztett költségvetési kérdésekben, tiszteletben tartva az egyetem szenátusa által elfogadott képzési és kutatási stratégiát.

A testület véleményezné az intézményi stratégiát is, s ezt a véleményt a szenátusnak kötelező volna megvitatnia. Helyreállna az egyetemek gazdasági önállósága, a konzisztórium és a kancellár jogkörei biztosítanák a kellő állami-fenntartói befolyást és ellenőrzést. Szerepelne a szabályozásban, hogy az egyetemet a rektor képviseli és vezeti, akit a szenátus választ.

A fenntartót képvelő miniszter a választás kapcsán csak törvényességi vétóval élhet, egyéb esetekben kötelessége felterjesztenie a megválasztott rektort köztársasági elnöki kinevezésre. A kancellárt nyilvános pályázat alapján, az érintett egyetem szenátusának véleményezését is figyelembe véve nevezné ki a fenntartót képviselő miniszter.

Fábri György elmondta, hogy szakmai kezdeményezésükre egyre több visszajelzés érkezik egyetemi és szakmai körökből, amelyeket összegezve fognak eljuttatni a Felsőoktatás Kerekasztal tagjaihoz is. Ezek alapján úgy látja, hogy a kezdeményezés elmozdulást jelenthet az elmúlt években kialakult konfliktusokból, de elfogadásához mindkét fél belátására szükség van. Ennek alapja a kölcsönös bizalom újraépítése az egyetemek és a kormány között, mert csak ez adhat keretet a szükséges tartalmi változásoknak - mutatott rá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!