A közösségi főiskolákra azok jelentkezhetnének, akiknek az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és...
A közösségi főiskolákra azok jelentkezhetnének, akiknek az egyetemhez bizonytalan a tudásuk, de szorgalmasak és szeretnének továbbtanulni. Ezek az intézmények kétéves felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A közösségi főiskolák elvégzésével a diákokból nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet - fogalmazott.
Klinghammer hozzátette: ez az intézménytípus lenne a piramis alja. Szerinte a szakképzés Magyarországon nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés, mindenki egyetemre akar menni." Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet" – tette hozzá az interjúban.
Ahogy korábban megírtuk, a legújabb tervek szerint négy kategóriába sorolnák be a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és kistérségi (közösségi) főiskola. A kategória határozná meg a finanszírozást és azt, hogy milyen képzéseket folytathatnak.
Klinghammer elmondása szerint az új felsőoktatási struktúrában a "nemzeti tudományegyetemek" – ide tartozna a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – sok karon sok szakot oktatnak, van mesterképzésük és doktori iskolájuk is.
A "szakegyetemeken" – Semmelweis Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Miskolci Egyetem – fontos, hogy "minőségileg ugyanezt a színvonalat képviseljék, de ezeknek nem kell annyi kar" – fogalmazott Klinghammer.
A főiskolákon viszont csak alapképzéseket indíthatnának: az államtitkár szerint ennek az intézménytípusnak az a dolga, hogy "a közvetlen gyakorlati élet legkorszerűbb tudását a legmagasabb szinten adja át, nem pedig az, hogy az ismeretlenbe való tájékozódásra készítsen fel". A főiskolákat nem rektorok, hanem főigazgatók irányítanák: a részleteket itt olvashatjátok.
A felsőoktatási államtitkár szerint nem lenne teljesen zárt a rendszer, azaz közösségi főiskola is indíthatna alapképzést, és a főiskolákon is folyhatna egy-egy szakon mesterképzés, "ha tényleg meg tudja ütni a kellő szintet". Az interjúban Klinghammer arról is beszélt, lát rá esélyt, hogy a művészeti egyetemek esetében visszahozzák a megszüntetett részösztöndíjas finanszírozási formát.
A tervekről Klinghammer azt mondta, szeptemberre "az elvekkel megleszünk", megtörténik a felsőoktatási törvény módosítása, "de ez még csak az irányok kijelölése lesz, a generális átalakításhoz két-három év kell". Nem csak az egyetemek és a főiskolákat, hanem a karokat is kategorizálná az államtitkárság: erről itt olvashattok.
Az államtitkár beszélt a felvételi minimumponthatár a napokban bejelentett emeléséről is: 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ben pedig 300 pont alatt nem lehet majd bejutni alap- és osztatlan képzésre. "Személy szerint jobbnak tartom, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való" - fogalmazott. Az államtitkár a középiskolásoknak azt tanácsolná: igyekezzenek emelt szintű érettségit tenni, és tanuljanak meg egy nyelvet is a felvételiig.
Az idei felvételiről Klinghammer elmondta: az osztatlan tanárszakokra jelentkezőknek meghirdetett Klebelsberg-ösztöndíj komoly vonzerővel bírt, a tanári pályára ugyanis nagyságrendekkel többen jelentkeztek, mint korábban. Az államtitkár szerint hasonló elmozdulás figyelhető meg a mérnöki, műszaki pályán is, amit ugyancsak többen választottak, mint korábban. A felvi.hu adatai szerint a pedagógus képzési területre idén 923-mal (összesen 13 991-en) jelentkeztek többen, mint tavaly, a műszaki képzési területre jelentkezők száma viszont 2569 fővel csökkent: idén összesen 19 543-an jelölték meg valamelyik képzést ezen a területen.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
