Idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját az Európai Unió Erasmus programja, amely az Európai Bizottság...
Idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját az Európai Unió Erasmus programja, amely az Európai Bizottság értékelése szerint a világ legsikeresebb hallgatói csereprogramja. A program 1987-es létrehozása óta közel hárommillió egyetemi és főiskolai hallgató tanulhatott vagy dolgozhatott gyakornokként külföldön.
A program 1987-es indításakor 3244 egyetemi és főiskolai hallgató szerezhetett tanulmányi tapasztalatokat a résztvevő 11 ország egyikében. Jelenleg 33 ország vesz részt a programban – a 27 uniós tagállam, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország.
Idén több mint 250 ezer hallgató részesül az Erasmus program támogatásában. A legnépszerűbb célállomás Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország, a legtöbb Erasmus ösztöndíjast pedig várhatóan Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország küldi.
Tanárok és más felsőoktatási dolgozók szintén részesülhetnek uniós támogatásban ahhoz, hogy külföldön oktassanak vagy képzést tartsanak; 2010 és 2011 folyamán közel 40 000-en kaptak erre lehetőséget. A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Unió közel 3 milliárd eurót irányzott elő az Erasmus program támogatására.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
