Hol tanult a világ öt leggazdagabb üzletembere?

Mit tanultak, hol szereztek diplomát a világ leggazdagabb üzletemberei? Egyáltalán: kell-e diploma ahhoz, hogy valaki dollármilliárdokat érő cégbirodalmat építsen fel?

  • Eduline

Carlos Slim Helu

A Forbes 2011-es listája szerint jelenleg a 71 éves Carlos Slim Helu a világ leggazdagabb embere: 74 milliárd dollár a teljes vagyona. Az üzletember a Telmex telekommunikációs vállalat elnöke, és Mexikóvárosban él. Annak idején az egyik legismertebb és legnagyobb mexikói egyetemen, a National Autonomous University of Mexicón szerzett BA-diplomát – írja a World of the Best.

National Autonomous University of Mexico
mexicovacationtravels.com

Bill Gates

Bill Gates 56 milliárdos vagyonával a világ második leggazdagabb embere. Sosem szerzett diplomát: annak idején egy év után iratkozott ki a Harvard jogi karáról, hogy évfolyamtársával, Paul Allennel, akivel később megalapították a Microsoftot, az elsők között fejlesszenek szoftvereket az első kisméretű és olcsó személyi számítógéphez.

Harvard
Wikipedia

Warren Buffett

Az 50 milliád dollár összvagyonú, 81 éves Warren Buffett a Berkshire Hathaway nevű nemzetközi multivállalat vezetője. A dúsgazdag üzletember a University of Nebraska Lincolnon szerzett BSc-diplomát, majd továbbtanult, és elvégezte a Columbia University mesterképzését.

Columbia University
Wikipedia

Bernard Arnault

Bernard Arnault vagyona 41 milliárd dollár, jelenleg ő a világ negyedik leggazdagabb, valamint Európa leggazdagabb embere. Párizs neves egyetemén, az Ecole Polytechnique de Paris-n szerzett BA-diplomát.

Ecole Polytechnique de Paris
Wikipedia

Larry Ellison

Larry Ellison Kaliforniában él, és 39,5 milliárd dollár az összvagyona. Annak idején két egyetemet is elkezdett, de végül egyiket sem fejezte be: a University of Illinois és a University of Chicago hallgatójaként is eltöltött egy kis időt. A világ legsikeresebb "bukott diákjairól" itt olvashatsz bővebben.

University of Chicago
Wikipedia
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.