"Hoffmann Rózsa, miért nem mondasz le?" - tüntettek az egyetemisták Budapesten

Több ezer egyetemista tüntetett a kormány felsőoktatási tervei ellen az oktatási államtitkárság épülete előtt.

  • Szabó Fruzsina

Több ezer egyetemista tüntetett a kormány felsőoktatási tervei ellen az oktatási államtitkárság épülete előtt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által szervezett demonstráción eltemették a felsőoktatást, lemondásra szólították fel Hoffmann Rózsát, és az is kiderült: ha kell, az Európai Bizottságnál nyomják fel a kormányt a „röghöz kötő” hallgatói szerződések miatt.

A hat-hétszázezer forintos tandíj, az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus csökkentése, a hallgatói szerződések bevezetése – a csütörtök esti tüntetés felszólalói ezeket nevezték a felsőoktatási tervezett legproblémásabb pontjainak. Az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt tartott demonstrációra több ezren – a szervezők szerint több mint tízezren – mentek el, a tömeg a Kossuth tér és a Szalay utca sarkáig ért.

„Csinálj te 2,5-ös átlagot a gépészkaron”

A demonstrálók között volt olyan, aki a legnépszerűbb szakok keretszámának megvágását és a költségtérítéses képzések „árának” emelését kifogásolta, mások a kormány „sértően egyoldalú” kommunikációja miatt vonultak utcára, de az eduline tudósítója olyan egyetemistákkal is találkozott, akik arra a kérdésre, hogy miért jöttek el a tüntetésre, csak annyit válaszoltak, hogy "nem kedveljük Hoffmann Rózsát".

„Amit a hallgatók lustaságáról és az évekig halogatott vizsgákról állít, az mind légből kapott, semmit nem támaszt alá adatokkal” – mondta egy másodéves ELTE-s hallgató, amikor arról kérdeztük, hogy az államtitkár személye vagy a felsőoktatási tervezet tartalma miatt vesz részt a megmozduláson.

Az eduline-nak több közgazdászhallgató azt mondta, leginkább attól tartanak, hogy a mesterképzést már nem végezhetik el államilag finanszírozott formában. „Idén vagyok másodéves, vagyis legkorábban 2013-ban szerezhetek diplomát az alapszakon. Addigra már bevezetik az új törvényt, de nem lesz pénzem a tandíjra” – magyarázta egy corvinusos egyetemista.

Hogyan "temették el a felsőoktatást" a tüntető egyetemisták? További képekért kattints
Túry Gergely

A szervezők sárga és fehér rózsákat osztogattak a tüntetőknek, akik közül többen transzparensekkel érkeztek, a táblákon olyan feliratok voltak, mint „4 év tanulás = 20 év nyomor”, „Magyarország, ahol fizetned kell az álmaidért”, „Hoffmann Rózsa, miért nem mondasz le?”, „Nem leszünk agyhalottak”, „FTV – WTF?” és „Csinálj te 2,5-ös átlagot a gépészkaron”.

„Nem gondolja, hogy ideje felállni?”

„Nem hallgatói szerződésekre, hanem munkahelyekre van szükség, és akkor nemhogy Magyarországot, de még a régiót sem hagyjuk el” – mondta a hallgatóknak Gáspár Marcell, a Miskolci Egyetem hök-elnöke, aki szerint az önköltséges képzések bevezetése Észak-Magyarországon és az egész országban „végzetes következményekkel járna”.

Csúnya mérföldő – így nevezte Allen Pal, az európai hallgatói szervezet, az ESU elnöke a felsőoktatási tervezetet, amely szerinte gazdaságilag és morálisan is tönkretesz egy egész generációt. A hallgatói szerződésekről azt mondta, ha jelenlegi formájában fogadják el a jogszabálytervezetet, az Európai Bizottságtól kérik majd, hogy az európai uniós szerződések alapján vizsgálja meg a tervet, mert „egyetlen ország sem korlátozhatja a hallgatók mozgását”. A hallgatói szerződésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Túry Gergely

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke úgy fogalmazott, nem a hallgatók zsebéből kell kivenni azt a pénzt, amellyel „a költségvetést kell befoltozni”. Szerinte másfél év után egyértelműen lehet látni, hogy a felsőoktatás háza táján "rossz ácsokra és kőművesekre" bízták a munkát. Ha omlik a vakolat, ha dőlnek a falak és lassan a fejünkre szakad a tető, nincs más megoldás, új szakembert kell hívni.

Hoffmann Rózsa távozását követelte Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. „Én csak egyet kérdeznék ennek az épületnek a lakójától. Nem gondolja, hogy ideje felállni?” – kérdezte. (Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a demonstráció után az MTI-nek azt mondta, nem érti, miért kellene távoznia posztjáról, „ez egyébként is a kormányfő döntésétől függ”, ő azonban bizalmáról biztosította.)

Eltemették a felsőoktatást, végigzongoráztak a rózsás szóvicceken

A demonstráción az is kiderült, a műsorvezetők kifogyhatatlanok "rózsás" viccekből, egyikőjük Bródy János szövegét "ha én rózsa volnék, máshogy törvénykeznék" változatban szavalta el, de szó esett rózsák háborújáról, "halálos szúrású" rózsatövisről, tuba- és zuhanyrózsáról, sőt betyárkodó Rózsa Sándorról is. A tüntetés végén jelképesen eltemették a felsőoktatást, amelyet az egyetemek képviselői azonnal meg is koszorúztak.

A megmozdulás idején az oktatási államtitkár egy kőbányai művelődési központban tartott sajtótájékoztatót (ahol többek között az fn24.hu által ismertetett, tömeges tanárelbocsátást tartalmazó dokumentumról beszélt). "Talán nem mert eljönni, ezért inkább rászervezett" - mondta az eduline-nak Körösparti Péter, a HÖOK alelnöke.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.