Hoffmann Rózsa szerdán Brüsszelben tájékoztatta az oktatási EU-biztost a köznevelési, valamint a felsőoktatási...
Hoffmann Rózsa szerdán Brüsszelben tájékoztatta az oktatási EU-biztost a köznevelési, valamint a felsőoktatási törvényről, miután néhány héttel ezelőtt értesült arról, hogy Andrulla Vasziliu - Magyarországról érkezett jelzések alapján, bizonyos európai uniós célok elérése szempontjából - aggályokat fogalmazott meg a jogszabályi változtatásokkal kapcsolatban.
"Miután semmiféle hivatalos írásos megkeresés nem jött, egyértelmű volt, hogy ez a jelzés nem része a Magyarország ellen folytatott különböző vizsgálatoknak" - mondta az államtitkár a megbeszélés után.
| Máshol nincs hallgatói szerződés |
Nincs róla tudomásunk, hogy más uniós tagállamban lenne ilyen jellegű megállapodás – mondta Brüsszelben a hvg.hu kérdésére Hoffmann Rózsa a „röghöz kötést” jelentő hallgatói szerződésekkel kapcsolatban, amit szeptember 1-jétől lenne kötelező aláírnia mindenkinek, aki államilag finanszírozott képzésben vesz részt a felsőoktatásban. |
Elmondta, hogy a magyarországi hallgatói önkormányzat országos szövetsége, valamint különböző hálózatok írtak leveleket, elsősorban az ESU nevű nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül az oktatási EU-biztosnak. Ezekben "a kételyeiket, illetve, megkockáztatom, bizonyos esetekben a vádjaikat írták le" - fogalmazott.
A Vasziliuval folytatott brüsszeli személyes megbeszélésén olyan kérdéseket jártak körül, mint a szakképzés időtartama, a tanköteles korhatár, illetve a hallgatói szerződések témája.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az EU-biztos elmondta, hogy a magyar tárcától kapott írásos tájékoztató anyagot még elemzik. Vasziliu felhívta a figyelmet arra, hogy oktatási kérdésekben nincsenek kötelező uniós szabályok. Nem Andrulla Vasziliu, hanem Andor László, a foglalkoztatási ügyek EU-biztosa fog foglalkozni azzal a kérdéssel, vajon összeegyeztethető-e az európai joggal, a munkaerő szabad vándorlásával az a rendelkezés, amely a hallgatói szerződésekről szól.
"Jelen pillanatban tehát nincs semmiféle hivatalos ügy" - állapította meg Hoffmann Rózsa. Szerinte miután a magyarországi hálózatok kijuttatták félelmeiket és aggályaikat, az EU tisztségviselői nem is tehetnek mást, mint hogy foglalkoznak a kérdéssel.
Az államtitkár valószínűsítette, hogy az áprilisban Brüsszelnek megküldendő magyar reformprogramban kell majd bővebben kifejteniük álláspontjukat. Azt kell majd áttekinteniük, hogy a tankötelezettség, a szakképzés tekintetében, illetve a felsőoktatás átalakítása tekintetében meghozott intézkedések mennyire szolgálják egyes konkrét EU-célok elérését, így például a diplomások megfelelő számarányának a biztosítását, a korai iskolaelhagyók számarányának a 10 százalék alá csökkentését.
"Az a célunk, hogy egyetértésre jussunk, és még a látszatát is elkerüljük annak, hogy Magyarország itt valamilyen vállalt kötelezettségét esetleg nem akarja teljesíteni" - szögezte le az államtitkár. Meggyőződését hangoztatta, hogy a megalkotott magyar jogszabályok jól szolgálják a vállalt célkitűzéseket.
"De amennyiben úgy ítélik majd meg, hogy szükséges a jogszabályokon finomítani, itt-ott változtatni az értelmezésben, akkor természetesen ezt készek leszünk megtenni" - tette hozzá, megjegyezve, hogy komoly változtatásra a maga részéről nem számít.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon viszonylag sokan vannak, akik elvégezték ugyan tanulmányaikat felsőoktatási intézményben, de nyelvvizsga hiányában még nem kapták meg a diplomájukat. Ha ebből a körből átmenetileg könnyített feltételek mellett lehetne hozzájutni a diplomához, azzal szerinte már jórészt teljesülhetnének is a diplomások számarányára vonatkozó közös uniós célkitűzések.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
