Újabb oktatói-kutatói pályázatokat írt ki a kormány a Nemzeti kiválóság program keretében, az ösztöndíjak összege...
Újabb oktatói-kutatói pályázatokat írt ki a kormány a Nemzeti kiválóság program keretében, az ösztöndíjak összege elérheti a havi egymillió forintot is - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH).
A Szent-Györgyi Albert hazahívó posztdoktori ösztöndíjra a műszaki, a matematikai, az informatikai tudományok, továbbá a természettudományok és az élettudományok területén lehet pályázni 6-16 hónapos támogatási időszakra. Azok pályázhatnak, akik még nem töltötték be a 45. életévüket, nyolc évnél nem régebbi doktori oklevéllel rendelkeznek. Feltétel még a minimum 24 hónapja tartó külföldi munkavégzés, kutatás. Az ösztöndíj havi összege ötszázezer forint.
A Szent-Györgyi Albert hazahívó ösztöndíj tapasztalt kutatóknak elnevezésű támogatásra a műszaki tudományok, a természettudományok, a matematikai, informatikai tudományok, valamint az élettudományok területét képviselő oktató-kutatók pályázhatnak szintén 6-16 hónapos támogatási időszakra. Pályázati feltételek: be nem töltött 60. életév, nyolc évnél régebbi doktori oklevél, minimum 24 hónapja tartó külföldi munkavégzés, kutatás. Az ösztöndíj havi összege egymillió forint.
A KIH az újonnan meghirdetett ösztöndíjak mellett továbbra is várják a még aktuális kiírások pályázóit. Az érdeklődők január 22-ig pályázhatnak az Eötvös Loránd hallgatói ösztöndíjra (mesterszakos hallgatók), a Jedlik Ányos doktorjelölti ösztöndíjra (doktorjelöltek), és a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjra (hazai fiatal oktató-kutatók).
Február 28-ig adhatók be pályázatok a Határon túli fiatal oktató-kutatói ösztöndíjra, a Határon túli tapasztalt oktató-kutatói ösztöndíjra, illetve február 11-ig az Andrássy Európa-ösztöndíj fiatal oktató-kutatóknak elnevezésű felhívásra.
A részletes pályázati kiírások és a hozzájuk tartozó dokumentumok a KIH honlapján érhetők el.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
