Az első éves hallgatók nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, de azért számukra is adott néhány lehetőség.
Iskolakezdő alaptámogatás
Az iskolakezdő alaptámogatást a tanulmányok kezdő szakaszában kaphatják az állami ösztöndíjas, nappali képzésben résztvevő hallgatók. Mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka (kb. 60 ezer forint), mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka (kb. 90 ezer forint). Az egyetem, főiskola által kiírt pályázat útján lehet részesülni benne.
Rendszeres szociális ösztöndíj
A szoctámot a fogyatékossággal élő vagy egészségügyi állapotuk miatt rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva hallgatók kaphatják meg, mellettük a hátrányos helyzetű, félárva diákok részesülhetnek benne, illetve azok, akik gyámsága nagykorúságuk miatt megszűnt. Összege havonta legalább 19 ezer forint, de intézményenként változó mértékű.
Rendkívüli szociális ösztöndíj
A hallgatók szociális helyzetének váratlan romlása esetén igényelhető bármikor a rendkívüli és egyszeri juttatás. Az intézmények havonta egyszer kötelesek elbírálni a beérkezett kérelmeket.
Bursa Hungarica
Szintén rászorultsági alapn adható, a települési-, a megyei-, vagy az intézmény adhatja. A B típusú pályázatra már a tanulmányok megkezdése előtt, végzős középiskolásként is lehet jelentkezni.
A tanári szakok valamelyikére felvett leendő hallgatóknak szól, mértéke 25-75 ezer forint.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
