Az első éves hallgatók nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, de azért számukra is adott néhány lehetőség.
Iskolakezdő alaptámogatás
Az iskolakezdő alaptámogatást a tanulmányok kezdő szakaszában kaphatják az állami ösztöndíjas, nappali képzésben résztvevő hallgatók. Mértéke alapképzésben a hallgatói normatíva 50 százaléka (kb. 60 ezer forint), mesterképzés esetében pedig a 75 százaléka (kb. 90 ezer forint). Az egyetem, főiskola által kiírt pályázat útján lehet részesülni benne.
Rendszeres szociális ösztöndíj
A szoctámot a fogyatékossággal élő vagy egészségügyi állapotuk miatt rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű, családfenntartó, nagycsaládos vagy árva hallgatók kaphatják meg, mellettük a hátrányos helyzetű, félárva diákok részesülhetnek benne, illetve azok, akik gyámsága nagykorúságuk miatt megszűnt. Összege havonta legalább 19 ezer forint, de intézményenként változó mértékű.
Rendkívüli szociális ösztöndíj
A hallgatók szociális helyzetének váratlan romlása esetén igényelhető bármikor a rendkívüli és egyszeri juttatás. Az intézmények havonta egyszer kötelesek elbírálni a beérkezett kérelmeket.
Bursa Hungarica
Szintén rászorultsági alapn adható, a települési-, a megyei-, vagy az intézmény adhatja. A B típusú pályázatra már a tanulmányok megkezdése előtt, végzős középiskolásként is lehet jelentkezni.
A tanári szakok valamelyikére felvett leendő hallgatóknak szól, mértéke 25-75 ezer forint.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
