1100 fős kollégium épült a győri egyetemen, ősztől be is költözhetnek a hallgatók

Több mint ezer férőhelyes kollégium épült Győrben, az épületet egy lebontott sportcsarnok helyére húzták fel.

  • Eduline

A Kisalföld azt írja, a kollégiumba ősztől több mint ezer hallgató költözhet be, de a vasárnap kezdődő Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sportolói avatják fel, ugyanis – a volt olajgyár helyén felépült 200 lakásos társasház mellett – a sportesemény olimpiai falujaként szolgál majd.

A kollégiumot az 1995-ben ideiglenesen felhúzott, elavult, ezért lebontott sportcsarnok helyére húzták fel. Összesen 550 kétágyas szoba van benne, azaz 1100 hallgató elszállásolására alkalmas.

Igény van rá: tavaly nyáron a Széchenyi István Egyetem kollégiumaiban kétszeres volt a túljelentkezés, a várólistán csak a felsőbbévesek közül ezren szerepeltek.

Ezeket a papírokat kell beszereznetek, ha kollégiumba jelentkeztek

Nemsokára kiderülnek a ponthatárok, és ezzel kezdetét veszi a kollégiumi jelentkezés is. Minden egyetemen meghirdetik az aktuális férőhelyeket, a jelentkezők pedig hozzálátanak a szükséges adatok és iratok beszerzéséhez. Minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, mindenhol más dolgokra adnak pontokat, de a jogosultságot igazoló papírok listája többnyire ugyanolyan.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.