„Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek...
„Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek egyetemre. Júliusban kellett volna diplomáznom BA-szakon, de három tantárgyam hiányzik, ezért leghamarabb 2012 januárjában jelentkezhetek államvizsgára. Az egyetemtől szeptemberben kaptam egy levelet, amelyben az áll, hogy államilag finanszírozottról áttettek költségtérítésesre. Jogosan?” – kérdezte tőlünk egy harmadéves hallgató.
Az alapszabály az, hogy az „ingyenes időszak” legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a szak képzési ideje – egy hat féléves alapképzés esetén tehát legfeljebb négy, egy négy féléves mesterképzés esetén maximum három évig járhatsz egyetemre, legalábbis államilag finanszírozott formában. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egységes, osztatlan szakon tanulókra: a hatéves orvosi képzést legfeljebb tizennégy félévre lehet széthúzni, a jogi karon pedig tizenkét félévet fizet az állam.
Csökkenhet azonban az államilag támogatott féléveid száma, ha az egyetem előtt felsőfokú szakképzésre jelentkeztél – ahány félévet ott elhasználtál, annyival kevesebbel gazdálkodhatsz az egyetemen. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó szakmákra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem. Az államilag finanszírozott félévek számáról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
