Hány félévig tanulhatsz ingyen BA- és BSc-szakon?

„Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek...

  • Eduline

„Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek egyetemre. Júliusban kellett volna diplomáznom BA-szakon, de három tantárgyam hiányzik, ezért leghamarabb 2012 januárjában jelentkezhetek államvizsgára. Az egyetemtől szeptemberben kaptam egy levelet, amelyben az áll, hogy államilag finanszírozottról áttettek költségtérítésesre. Jogosan?” – kérdezte tőlünk egy harmadéves hallgató.

Az alapszabály az, hogy az „ingyenes időszak” legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a szak képzési ideje – egy hat féléves alapképzés esetén tehát legfeljebb négy, egy négy féléves mesterképzés esetén maximum három évig járhatsz egyetemre, legalábbis államilag finanszírozott formában. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egységes, osztatlan szakon tanulókra: a hatéves orvosi képzést legfeljebb tizennégy félévre lehet széthúzni, a jogi karon pedig tizenkét félévet fizet az állam.

Csökkenhet azonban az államilag támogatott féléveid száma, ha az egyetem előtt felsőfokú szakképzésre jelentkeztél – ahány félévet ott elhasználtál, annyival kevesebbel gazdálkodhatsz az egyetemen. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó szakmákra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem. Az államilag finanszírozott félévek számáról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Kérdésed van? Válaszolunk
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! 
Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.