„Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek...
„Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek egyetemre. Júliusban kellett volna diplomáznom BA-szakon, de három tantárgyam hiányzik, ezért leghamarabb 2012 januárjában jelentkezhetek államvizsgára. Az egyetemtől szeptemberben kaptam egy levelet, amelyben az áll, hogy államilag finanszírozottról áttettek költségtérítésesre. Jogosan?” – kérdezte tőlünk egy harmadéves hallgató.
Az alapszabály az, hogy az „ingyenes időszak” legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a szak képzési ideje – egy hat féléves alapképzés esetén tehát legfeljebb négy, egy négy féléves mesterképzés esetén maximum három évig járhatsz egyetemre, legalábbis államilag finanszírozott formában. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egységes, osztatlan szakon tanulókra: a hatéves orvosi képzést legfeljebb tizennégy félévre lehet széthúzni, a jogi karon pedig tizenkét félévet fizet az állam.
Csökkenhet azonban az államilag támogatott féléveid száma, ha az egyetem előtt felsőfokú szakképzésre jelentkeztél – ahány félévet ott elhasználtál, annyival kevesebbel gazdálkodhatsz az egyetemen. Fontos azonban, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó szakmákra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem. Az államilag finanszírozott félévek számáról szóló hosszabb összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
