Tizenöt év helyett „csak” ötöt kellene Magyarországon dolgozniuk azoknak a pályakezdőknek, akik államilag...
Tizenöt év helyett „csak” ötöt kellene Magyarországon dolgozniuk azoknak a pályakezdőknek, akik államilag finanszírozott képzésben szereznek diplomát – tudta meg az Origo.
A felsőoktatási koncepció szeptember elején kiszivárgott verziójában még az állt, hogy az államis szakokon tanulóknak a képzés megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk, hogy végzés után 10 év alatt 7 évet, esetleg 20 év alatt 15 évet Magyarországon dolgoznak. Ha megszegik a szerződésben foglaltakat, képzésük teljes költségét kénytelenek visszafizetni az egyetemnek vagy főiskolának – ez az összeg a drágább szakok esetében akár 10-12 millió forintra is rúghat.
A tervezet múlt héten nyilvánosságra hozott változata már példákat sem említ arra, hány évig kellene az országban maradnia a hallgatóknak az államilag támogatott képzésért cserébe, a részletek kidolgozását a koncepció a kormány hatáskörébe utalta.
A hírportál információi szerint az erről szóló tárgyalásokon végül az a kompromisszum alakult ki, hogy a diploma megszerzése utáni húsz évből ötöt kellene Magyarországon dolgozni. A hallgatói szerződésekről szóló korábbi összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
