Tizenöt év helyett „csak” ötöt kellene Magyarországon dolgozniuk azoknak a pályakezdőknek, akik államilag...
Tizenöt év helyett „csak” ötöt kellene Magyarországon dolgozniuk azoknak a pályakezdőknek, akik államilag finanszírozott képzésben szereznek diplomát – tudta meg az Origo.
A felsőoktatási koncepció szeptember elején kiszivárgott verziójában még az állt, hogy az államis szakokon tanulóknak a képzés megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk, hogy végzés után 10 év alatt 7 évet, esetleg 20 év alatt 15 évet Magyarországon dolgoznak. Ha megszegik a szerződésben foglaltakat, képzésük teljes költségét kénytelenek visszafizetni az egyetemnek vagy főiskolának – ez az összeg a drágább szakok esetében akár 10-12 millió forintra is rúghat.
A tervezet múlt héten nyilvánosságra hozott változata már példákat sem említ arra, hány évig kellene az országban maradnia a hallgatóknak az államilag támogatott képzésért cserébe, a részletek kidolgozását a koncepció a kormány hatáskörébe utalta.
A hírportál információi szerint az erről szóló tárgyalásokon végül az a kompromisszum alakult ki, hogy a diploma megszerzése utáni húsz évből ötöt kellene Magyarországon dolgozni. A hallgatói szerződésekről szóló korábbi összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
