Hány államilag támogatott félév van?

Özönlöttek az államilag finanszírozott félévek számával kapcsolatos emailek hozzánk, amiből úgy tűnik, enyhén...

  • Eduline

Özönlöttek az államilag finanszírozott félévek számával kapcsolatos emailek hozzánk, amiből úgy tűnik, enyhén szólva is kavarodás van ezen a területen.

Tizenkét-tizennégy félévet finanszíroz az állam, ha alap- és mesterszakot is végzel az egyetemen, főiskolán. Az alapszabály az, hogy az „ingyenes időszak” legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a képzés ideje, vagyis egy hat féléves alapképzés esetén legfeljebb négy, egy négy féléves mesterképzés esetén maximum három évig járhatsz egyetemre, legalábbis államilag finanszírozott formában.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egységes, osztatlan szakon tanulókra: a hatéves orvosi képzést legfeljebb tizennégy félévre lehet széthúzni, a jogi karon pedig tizenkét félévet fizet az állam.

Kérdésed van? Válaszolunk!

Nem tudod, hány államilag támogatott féléved van még? Kérdezz tőlünk itt, kommentben, és válaszolunk!

Gyakori kérdések

Két félévig tanultam egy felsőfokú OKJ-s tanfolyamon, de a képzést nem fejeztem be, mert időközben felvettek egyetemre. Júliusban kellett volna diplomáznom BA-szakon, de három tantárgyam hiányzik, ezért leghamarabb 2012 januárjában jelentkezhetek államvizsgára. Az egyetemtől szeptemberben kaptam egy levelet, amelyben az áll, hogy államilag finanszírozottról áttettek költségtérítésesre. Jogosan?

Kevesebb államilag finanszírozott félévvel gazdálkodhatsz, ha az egyetem előtt felsőfokú szakképzésre jelentkeztél - ahány félévet ott elhasználtál, annyival kevesebb marad az alap- és mesterszakra. Fontos, hogy ez csak a felsőfokú végzettséget adó szakmákra vonatkozik, a középfokú OKJ-s tanfolyamokra nem. 

A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára vettek fel 2007-ben igazgatásszervező nappali, költségtérítéses képzésre. Négy és fél évig jártam oda, de a rengeteg csúszás miatt most úgy döntöttem, abbahagyom a szakot, és jelentkezni fogok egy államilag támogatott képzésre. Ez a kilenc szemeszter befolyásolja az államilag finanszírozott féléveim számát, vagy tiszta lappal kezdhetek egy másik egyetemen?

A jelenlegi felsőoktatási törvény szerint jelentkezhetsz államilag támogatott képzésre, akár alap-, akár mester- vagy osztatlan szakot választasz. Ugyanúgy tizenkét félévvel gazdálkodhatsz, mint azok, akik még soha egy szemesztert sem töltöttek el egyetemen, főiskolán.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.