Fontos: ennyit kell fizetni, ha nem szerzitek meg időben a diplomát

Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami...

  • Eduline
Sokba kerül, ha nem végzitek el időben az egyetemet, főiskolát
Benkő Sándor

Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami ösztöndíjasként idén szeptemberben kezdték meg az osztatlan, alap- vagy mesterképzést, és nem szerzik meg időben a diplomát.

A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával nemcsak azt vállalták a hallgatók, hogy az oklevél átvételét követő húsz évben a képzési idő kétszeresét magyarországi munkahelyen vagy magyarországi vállalkozóként „dolgozzák le”, hanem azt is, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát. A hallgatói szerződésről itt találjátok a legfrissebb híreket és a legfontosabb tudnivalókat.

Ez egy hároméves BA- vagy BSc-szak esetében kilenc félév, míg egy kétéves mesterképzésen hat félév. Aki ennyi idő alatt nem teljesíti az összes tantárgyat, nem írja meg a szakdolgozatát, és nem teszi le az államvizsgát, fizethet – nem is keveset. A felsőoktatási törvény alapján a „túlfutóknak” a felhasznált állami ösztöndíj felét kell visszautalniuk az államnak, ez egy átlagos – félévente 250 ezer forintos – alapszakon 1 millió 125 ezer forint.

Hányan fizethetnek?

A "túlfutók" számáról nincsenek pontos adatok, intézményenként és szakonként eltérő a helyzet. Az eduline által megkérdezett oktatók becslése szerint a legtöbb egyetemista a műszaki képzéseken "ragad bent", a bölcsészeknél körülbelül a hallgatók 10 százaléka húzza el a tanulmányait.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.