Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami...
Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami ösztöndíjasként idén szeptemberben kezdték meg az osztatlan, alap- vagy mesterképzést, és nem szerzik meg időben a diplomát.
A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával nemcsak azt vállalták a hallgatók, hogy az oklevél átvételét követő húsz évben a képzési idő kétszeresét magyarországi munkahelyen vagy magyarországi vállalkozóként „dolgozzák le”, hanem azt is, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát. A hallgatói szerződésről itt találjátok a legfrissebb híreket és a legfontosabb tudnivalókat.
Ez egy hároméves BA- vagy BSc-szak esetében kilenc félév, míg egy kétéves mesterképzésen hat félév. Aki ennyi idő alatt nem teljesíti az összes tantárgyat, nem írja meg a szakdolgozatát, és nem teszi le az államvizsgát, fizethet – nem is keveset. A felsőoktatási törvény alapján a „túlfutóknak” a felhasznált állami ösztöndíj felét kell visszautalniuk az államnak, ez egy átlagos – félévente 250 ezer forintos – alapszakon 1 millió 125 ezer forint.
Hányan fizethetnek?
A "túlfutók" számáról nincsenek pontos adatok, intézményenként és szakonként eltérő a helyzet. Az eduline által megkérdezett oktatók becslése szerint a legtöbb egyetemista a műszaki képzéseken "ragad bent", a bölcsészeknél körülbelül a hallgatók 10 százaléka húzza el a tanulmányait.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
