Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami...
Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami ösztöndíjasként idén szeptemberben kezdték meg az osztatlan, alap- vagy mesterképzést, és nem szerzik meg időben a diplomát.
A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával nemcsak azt vállalták a hallgatók, hogy az oklevél átvételét követő húsz évben a képzési idő kétszeresét magyarországi munkahelyen vagy magyarországi vállalkozóként „dolgozzák le”, hanem azt is, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát. A hallgatói szerződésről itt találjátok a legfrissebb híreket és a legfontosabb tudnivalókat.
Ez egy hároméves BA- vagy BSc-szak esetében kilenc félév, míg egy kétéves mesterképzésen hat félév. Aki ennyi idő alatt nem teljesíti az összes tantárgyat, nem írja meg a szakdolgozatát, és nem teszi le az államvizsgát, fizethet – nem is keveset. A felsőoktatási törvény alapján a „túlfutóknak” a felhasznált állami ösztöndíj felét kell visszautalniuk az államnak, ez egy átlagos – félévente 250 ezer forintos – alapszakon 1 millió 125 ezer forint.
Hányan fizethetnek?
A "túlfutók" számáról nincsenek pontos adatok, intézményenként és szakonként eltérő a helyzet. Az eduline által megkérdezett oktatók becslése szerint a legtöbb egyetemista a műszaki képzéseken "ragad bent", a bölcsészeknél körülbelül a hallgatók 10 százaléka húzza el a tanulmányait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
