Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami...
Átlagosan 1 millió 100 ezer forint – ennyit kell fizetniük azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak, akik állami ösztöndíjasként idén szeptemberben kezdték meg az osztatlan, alap- vagy mesterképzést, és nem szerzik meg időben a diplomát.
A hallgatói ösztöndíjszerződés aláírásával nemcsak azt vállalták a hallgatók, hogy az oklevél átvételét követő húsz évben a képzési idő kétszeresét magyarországi munkahelyen vagy magyarországi vállalkozóként „dolgozzák le”, hanem azt is, hogy a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát. A hallgatói szerződésről itt találjátok a legfrissebb híreket és a legfontosabb tudnivalókat.
Ez egy hároméves BA- vagy BSc-szak esetében kilenc félév, míg egy kétéves mesterképzésen hat félév. Aki ennyi idő alatt nem teljesíti az összes tantárgyat, nem írja meg a szakdolgozatát, és nem teszi le az államvizsgát, fizethet – nem is keveset. A felsőoktatási törvény alapján a „túlfutóknak” a felhasznált állami ösztöndíj felét kell visszautalniuk az államnak, ez egy átlagos – félévente 250 ezer forintos – alapszakon 1 millió 125 ezer forint.
Hányan fizethetnek?
A "túlfutók" számáról nincsenek pontos adatok, intézményenként és szakonként eltérő a helyzet. Az eduline által megkérdezett oktatók becslése szerint a legtöbb egyetemista a műszaki képzéseken "ragad bent", a bölcsészeknél körülbelül a hallgatók 10 százaléka húzza el a tanulmányait.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
