Ösztöndíjak és támogatások: mi változik, mi marad?

Június végén, július elején készülhet el a hallgatói juttatásokról szóló rendelet a Hallgatói Önkormányzatok Országos...

  • Eduline
Horváth Szabolcs
Június végén, július elején készülhet el a hallgatói juttatásokról szóló rendelet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) információi szerint, a szervezet folyamatosan egyeztetett a legfontosabb kérdésekről az oktatási államtitkársággal. Elindult egy országos kérdőív elkészítése is, hogy az elmúlt évek tapasztalatait át lehessen ültetni a rendelet szövegébe is.

A március 30. és április 1. között megtartott V4-konferencián is kiemelt téma volt a hallgatói juttatás- és ösztöndíjrendszer. A HÖOK közleménye szerint a támogatási rendszer országonként eltér – szerkezetében és az összegek nagyságában is.

„A nálunk meghonosodott támogatási rendszer, amelynek működtetése teljes mértékben a hallgatói önkormányzatokra van bízva, nem jellemző a többi országban, bár szinte kivétel nélkül részt vesznek hallgatók az ösztöndíjakkal foglalkozó bizottságok munkájában” – írták.

A találkozók célja többek között az volt, hogy az European Students’ Union (ESU) közgyűlései előtt a V4-országok és partnereik vezető hallgatói képviselői egyeztessenek, és próbáljanak meg közös álláspontot kialakítani a közgyűlés témáiról.

Milyen lesz az új rendszer?
"Fontos, hogy többször elhangzott, hogy a szociális dimenziók hangsúlyozása mellett, a tervek szerint továbbra is megmarad a mai fogalmaink szerinti teljesítmény alapú (tanulmányi) ösztöndíj is. Ugyancsak lényeges, hogy jelen állás szerint a hallgatói juttatások forrását továbbra is normatív alapon állapítják meg. Az egy főre jutó normatíva összegének változásáról jelenleg nincs információ. A HÖOK több fórumon is nyomatékosította, hogy a normatíva változtatását csak annak emelése esetén tudja elfogadni, hiszen az 2006 óta változatlan, így nominálértékben már lényegesen kevesebb a hat évvel ezelőtti értékénél" - írják.
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.