Ösztöndíjak és támogatások: mi változik, mi marad?

Június végén, július elején készülhet el a hallgatói juttatásokról szóló rendelet a Hallgatói Önkormányzatok Országos...

  • Eduline
Horváth Szabolcs
Június végén, július elején készülhet el a hallgatói juttatásokról szóló rendelet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) információi szerint, a szervezet folyamatosan egyeztetett a legfontosabb kérdésekről az oktatási államtitkársággal. Elindult egy országos kérdőív elkészítése is, hogy az elmúlt évek tapasztalatait át lehessen ültetni a rendelet szövegébe is.

A március 30. és április 1. között megtartott V4-konferencián is kiemelt téma volt a hallgatói juttatás- és ösztöndíjrendszer. A HÖOK közleménye szerint a támogatási rendszer országonként eltér – szerkezetében és az összegek nagyságában is.

„A nálunk meghonosodott támogatási rendszer, amelynek működtetése teljes mértékben a hallgatói önkormányzatokra van bízva, nem jellemző a többi országban, bár szinte kivétel nélkül részt vesznek hallgatók az ösztöndíjakkal foglalkozó bizottságok munkájában” – írták.

A találkozók célja többek között az volt, hogy az European Students’ Union (ESU) közgyűlései előtt a V4-országok és partnereik vezető hallgatói képviselői egyeztessenek, és próbáljanak meg közös álláspontot kialakítani a közgyűlés témáiról.

Milyen lesz az új rendszer?
"Fontos, hogy többször elhangzott, hogy a szociális dimenziók hangsúlyozása mellett, a tervek szerint továbbra is megmarad a mai fogalmaink szerinti teljesítmény alapú (tanulmányi) ösztöndíj is. Ugyancsak lényeges, hogy jelen állás szerint a hallgatói juttatások forrását továbbra is normatív alapon állapítják meg. Az egy főre jutó normatíva összegének változásáról jelenleg nincs információ. A HÖOK több fórumon is nyomatékosította, hogy a normatíva változtatását csak annak emelése esetén tudja elfogadni, hiszen az 2006 óta változatlan, így nominálértékben már lényegesen kevesebb a hat évvel ezelőtti értékénél" - írják.
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.