Ösztöndíjak és támogatások: mi változik, mi marad?

Június végén, július elején készülhet el a hallgatói juttatásokról szóló rendelet a Hallgatói Önkormányzatok Országos...

  • Eduline
Horváth Szabolcs

Június végén, július elején készülhet el a hallgatói juttatásokról szóló rendelet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) információi szerint, a szervezet folyamatosan egyeztetett a legfontosabb kérdésekről az oktatási államtitkársággal. Elindult egy országos kérdőív elkészítése is, hogy az elmúlt évek tapasztalatait át lehessen ültetni a rendelet szövegébe is.

A március 30. és április 1. között megtartott V4-konferencián is kiemelt téma volt a hallgatói juttatás- és ösztöndíjrendszer. A HÖOK közleménye szerint a támogatási rendszer országonként eltér – szerkezetében és az összegek nagyságában is.

„A nálunk meghonosodott támogatási rendszer, amelynek működtetése teljes mértékben a hallgatói önkormányzatokra van bízva, nem jellemző a többi országban, bár szinte kivétel nélkül részt vesznek hallgatók az ösztöndíjakkal foglalkozó bizottságok munkájában” – írták.

A találkozók célja többek között az volt, hogy az European Students’ Union (ESU) közgyűlései előtt a V4-országok és partnereik vezető hallgatói képviselői egyeztessenek, és próbáljanak meg közös álláspontot kialakítani a közgyűlés témáiról.

Milyen lesz az új rendszer?
"Fontos, hogy többször elhangzott, hogy a szociális dimenziók hangsúlyozása mellett, a tervek szerint továbbra is megmarad a mai fogalmaink szerinti teljesítmény alapú (tanulmányi) ösztöndíj is. Ugyancsak lényeges, hogy jelen állás szerint a hallgatói juttatások forrását továbbra is normatív alapon állapítják meg. Az egy főre jutó normatíva összegének változásáról jelenleg nincs információ. A HÖOK több fórumon is nyomatékosította, hogy a normatíva változtatását csak annak emelése esetén tudja elfogadni, hiszen az 2006 óta változatlan, így nominálértékben már lényegesen kevesebb a hat évvel ezelőtti értékénél" - írják.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.