Hiába támogatja teremigénylésüket több oktató, az ELTE bölcsészkarának dékánja nem biztosít helyszínt a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának egy májusi hallgatói fórumhoz. Úgy tudjuk, a tiltás ellenére megtartják a rendezvényt.
„A dékán szerint minket jobban érdekel az, hogy a szervezet zászlóját lobogtassunk, mint az, hogy egyáltalán legyen fórum. Pedig mi azért harcolunk, hogy ne lehessen diszkriminálni a hallgatókat egy képzelt pártpolitikai kapcsolat miatt" - mondta a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának névtelenséget kérő tagja.
Az eduline úgy tudja, Dezső Tamás dékán csak akkor biztosít termet a május 2-ra tervezett fórumhoz, ha a Hallgatói Hálózat neve nem szerepel a teremigénylésen, és a rendezvényen sem hangzik el, sőt az év elején létrehozott Oktatói Hálózatnak is nemet mondana. "Szerinte megosztja az egyetemi közösséget, ha beenged minket, úgy gondolja, hogy mi egységes világnézetűek vagyunk, hogy rajtunk maradt az LMP-s címke. Mindegy, mi az igazság" - tette hozzá forrásunk. A hallgatói szervezet Az utolsó nyílt nap elnevezésű, február 15-i tüntetésére az LMP több transzparenst készíttetett, a HaHa tagjai később közleményben cáfolták, hogy kapcsolatban állnának a párttal.
A dékán azzal érvelt, ha most enged, más, akár szélsőséges szervezeteknek sem mondhat nemet. Több HaHa-tag szerint azonban a hallgatói csoportoknak - ha pártsemlegesek - az egyetemeken van a helyük, a pártpolitikát pedig nem szabad összekeverni a politikával. Információink szerint Dezső Tamás figyelmeztette a szervezet tagjait, "vigyázzanak a sajtóval", próbálják "átgondolni" a dolgokat, mert lehet, hogy egy rossz lépés elvágja az egyeztetést.
Forrásunk szerint a február 22-i teremfoglalás a dékán szemében diszkvalifikálta a Hallgatói Hálózatot, úgy gondolja, ez egy külső, országos szervezet, amelyet nem engedhet be az egyetemre. A bölcsészkaros HaHa-tagok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a februári akciót az országos csoport szervezte, míg a fórumot a "helyi", ELTE BTK-s szervezet tartaná. Dezső Tamást többször kerestük telefonon, de nem sikerült elérnünk. Kérdéseinket emailben is elküldtük, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
