Újabb egyetemfoglalás jöhet? Nem engedik be a HaHa-t az ELTE-re

Hiába támogatja teremigénylésüket több oktató, az ELTE bölcsészkarának dékánja nem biztosít helyszínt a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának egy májusi hallgatói fórumhoz. Úgy tudjuk, a tiltás ellenére megtartják a rendezvényt.

  • Czervan Andrea
Dezső Tamás dékán a Hallgatói Hálózat február 22-i "teremfoglalásán". Nem örül az újabb kérésnek
MTI/Szigetváry Zsolt

„A dékán szerint minket jobban érdekel az, hogy a szervezet zászlóját lobogtassunk, mint az, hogy egyáltalán legyen fórum. Pedig mi azért harcolunk, hogy ne lehessen diszkriminálni a hallgatókat egy képzelt pártpolitikai kapcsolat miatt" - mondta a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának névtelenséget kérő tagja.

Az eduline úgy tudja, Dezső Tamás dékán csak akkor biztosít termet a május 2-ra tervezett fórumhoz, ha a Hallgatói Hálózat neve nem szerepel a teremigénylésen, és a rendezvényen sem hangzik el, sőt az év elején létrehozott Oktatói Hálózatnak is nemet mondana. "Szerinte megosztja az egyetemi közösséget, ha beenged minket, úgy gondolja, hogy mi egységes világnézetűek vagyunk, hogy rajtunk maradt az LMP-s címke. Mindegy, mi az igazság" - tette hozzá forrásunk. A hallgatói szervezet Az utolsó nyílt nap elnevezésű, február 15-i tüntetésére az LMP több transzparenst készíttetett, a HaHa tagjai később közleményben cáfolták, hogy kapcsolatban állnának a párttal.

A Hallgatói Hálózat február 22-én, az ELTE BTK udvarán. Megismétlik?
MTI/Szigetváry Zsolt

A dékán azzal érvelt, ha most enged, más, akár szélsőséges szervezeteknek sem mondhat nemet. Több HaHa-tag szerint azonban a hallgatói csoportoknak - ha pártsemlegesek - az egyetemeken van a helyük, a pártpolitikát pedig nem szabad összekeverni a politikával. Információink szerint Dezső Tamás figyelmeztette a szervezet tagjait, "vigyázzanak a sajtóval", próbálják "átgondolni" a dolgokat, mert lehet, hogy egy rossz lépés elvágja az egyeztetést.

Forrásunk szerint a február 22-i teremfoglalás a dékán szemében diszkvalifikálta a Hallgatói Hálózatot, úgy gondolja, ez egy külső, országos szervezet, amelyet nem engedhet be az egyetemre. A bölcsészkaros HaHa-tagok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a februári akciót az országos csoport szervezte, míg a fórumot a "helyi", ELTE BTK-s szervezet tartaná. Dezső Tamást többször kerestük telefonon, de nem sikerült elérnünk. Kérdéseinket emailben is elküldtük, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.