Hiába támogatja teremigénylésüket több oktató, az ELTE bölcsészkarának dékánja nem biztosít helyszínt a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának egy májusi hallgatói fórumhoz. Úgy tudjuk, a tiltás ellenére megtartják a rendezvényt.
„A dékán szerint minket jobban érdekel az, hogy a szervezet zászlóját lobogtassunk, mint az, hogy egyáltalán legyen fórum. Pedig mi azért harcolunk, hogy ne lehessen diszkriminálni a hallgatókat egy képzelt pártpolitikai kapcsolat miatt" - mondta a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának névtelenséget kérő tagja.
Az eduline úgy tudja, Dezső Tamás dékán csak akkor biztosít termet a május 2-ra tervezett fórumhoz, ha a Hallgatói Hálózat neve nem szerepel a teremigénylésen, és a rendezvényen sem hangzik el, sőt az év elején létrehozott Oktatói Hálózatnak is nemet mondana. "Szerinte megosztja az egyetemi közösséget, ha beenged minket, úgy gondolja, hogy mi egységes világnézetűek vagyunk, hogy rajtunk maradt az LMP-s címke. Mindegy, mi az igazság" - tette hozzá forrásunk. A hallgatói szervezet Az utolsó nyílt nap elnevezésű, február 15-i tüntetésére az LMP több transzparenst készíttetett, a HaHa tagjai később közleményben cáfolták, hogy kapcsolatban állnának a párttal.
A dékán azzal érvelt, ha most enged, más, akár szélsőséges szervezeteknek sem mondhat nemet. Több HaHa-tag szerint azonban a hallgatói csoportoknak - ha pártsemlegesek - az egyetemeken van a helyük, a pártpolitikát pedig nem szabad összekeverni a politikával. Információink szerint Dezső Tamás figyelmeztette a szervezet tagjait, "vigyázzanak a sajtóval", próbálják "átgondolni" a dolgokat, mert lehet, hogy egy rossz lépés elvágja az egyeztetést.
Forrásunk szerint a február 22-i teremfoglalás a dékán szemében diszkvalifikálta a Hallgatói Hálózatot, úgy gondolja, ez egy külső, országos szervezet, amelyet nem engedhet be az egyetemre. A bölcsészkaros HaHa-tagok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a februári akciót az országos csoport szervezte, míg a fórumot a "helyi", ELTE BTK-s szervezet tartaná. Dezső Tamást többször kerestük telefonon, de nem sikerült elérnünk. Kérdéseinket emailben is elküldtük, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
