Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
Elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási stratégia javaslatait a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat, a két szervezet szerint "a kormány ugyanis nem a forráskivonás kompenzációjával, hanem az intézmények közvetlen állami irányításával akarja megoldani a felsőoktatás problémáit" - közölték az eduline-nal.
"A felsőoktatási stratégia szerint 2015. január 1-jétől közvetlenül a miniszterelnök, illetve az oktatásért felelős miniszter által kinevezett kancellárok veszik át az intézmények tényleges irányítását, a kormány emberei lesznek felelősek az egyetemek és a főiskolák gazdasági működtetéséért. Mivel az oktatási-kutatási kérdések nem választhatóak el az intézmények gazdálkodásától, a kancellár a kormányzati akarat vétójoggal rendelkező helyi végrehajtója lesz" - olvasható közös közleményükben. Hozzáteszik: az Oktatói és a Hallgató Hálózat értetlenül áll azelőtt a tény előtt, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői "lemondtak a szenátus és a rektor jogosítványairól, vagyis az egyetemi autonómia legfontosabb garanciáiról".
A hallgatókból és oktatókból álló csoport szerint a nemzeti tudományegyetemeket, az egyetemeket, a főiskolákat és a közösségi főiskolákat nem normatív kritériumok, hanem saját szempontjai alapján jelöli ki a kormány. "Az ország hátrányos helyzetű régióiban lévő főiskolák ezentúl nem kínálhatnak magasabb szintet nyújtó képzéseket, sok helyen megszűnnek majd jól működő, a társadalom valós igényeit kielégítő képzések is. A felvázolt szabályozás a hátrányos helyzetű térségek és intézményeik rohamos leépülését fogja eredményezni" - teszik hozzá.
"A stratégia érintetlenül hagyja a jelenlegi, igazságtalan rendszert, amelyben egyes hallgatók tanulmányait teljes mértékben finanszírozza az állam, míg mások magas költségtérítést kénytelenek fizetni úgy, hogy közben tanulmányi és szociális ösztöndíjra sem jogosultak. A tervezet ráadásul szabad kezet ad az egyetemeknek a költségtérítések emelésére, így tovább növeli az egyenlőtlenségeket, amelyekre a diákhitel önmagában nem nyújt megoldást" - írják.
A közleményben az áll: bár intézményre lebontott keretszámok nem lesznek, a képzési területek között továbbra is önkényesen osztja majd el a miniszter az állami ösztöndíjakat, ami bizonyos képzések – például a korábban is diszkriminált 16 szak – további elitizálódásához vezethet.
