"Rohamos leépülés" - elfogadhatatlan a felsőoktatási stratégia a HaHa szerint

Elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási stratégia javaslatait a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat, a két...

  • Eduline
Stiller Ákos

Elfogadhatatlannak tartja a felsőoktatási stratégia javaslatait a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat, a két szervezet szerint "a kormány ugyanis nem a forráskivonás kompenzációjával, hanem az intézmények közvetlen állami irányításával akarja megoldani a felsőoktatás problémáit" - közölték az eduline-nal.

"A felsőoktatási stratégia szerint 2015. január 1-jétől közvetlenül a miniszterelnök, illetve az oktatásért felelős miniszter által kinevezett kancellárok veszik át az intézmények tényleges irányítását, a kormány emberei lesznek felelősek az egyetemek és a főiskolák gazdasági működtetéséért. Mivel az oktatási-kutatási kérdések nem választhatóak el az intézmények gazdálkodásától, a kancellár  a kormányzati akarat vétójoggal rendelkező helyi végrehajtója lesz" - olvasható közös közleményükben. Hozzáteszik: az Oktatói és a Hallgató Hálózat értetlenül áll azelőtt a tény előtt, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői "lemondtak a szenátus és a rektor jogosítványairól, vagyis az egyetemi autonómia legfontosabb garanciáiról".

A hallgatókból és oktatókból álló csoport szerint a nemzeti tudományegyetemeket, az egyetemeket, a főiskolákat és a közösségi főiskolákat nem normatív kritériumok, hanem saját szempontjai alapján  jelöli ki a kormány. "Az ország hátrányos helyzetű régióiban lévő főiskolák ezentúl nem kínálhatnak magasabb szintet nyújtó képzéseket, sok helyen megszűnnek majd jól működő, a társadalom valós igényeit kielégítő képzések is. A felvázolt szabályozás a hátrányos helyzetű térségek és intézményeik rohamos leépülését fogja eredményezni" - teszik hozzá.

"A stratégia érintetlenül hagyja a jelenlegi, igazságtalan rendszert, amelyben egyes hallgatók tanulmányait teljes mértékben finanszírozza az állam, míg mások magas költségtérítést kénytelenek fizetni úgy, hogy közben tanulmányi és szociális ösztöndíjra sem jogosultak. A tervezet ráadásul szabad kezet ad az egyetemeknek a költségtérítések emelésére, így tovább növeli az egyenlőtlenségeket, amelyekre a diákhitel önmagában nem nyújt megoldást" - írják.

A közleményben az áll: bár intézményre lebontott keretszámok nem lesznek, a képzési területek között továbbra is önkényesen osztja majd el a miniszter az állami ösztöndíjakat, ami bizonyos képzések – például a korábban is diszkriminált 16 szak – további elitizálódásához vezethet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.