Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A toplisták iránti fokozott egyetemi és főiskolai érdeklődést jelzi, hogy a HVG Diploma 2013 kiadvány megjelenése után a helyezések szinte minden intézményben komoly figyelmet keltettek. A különszámban megjelent oktatói kiválósági rangsorok nagy hangsúllyal veszik figyelembe a tudományos fokozatot elért oktatók számát, azonban a megjelent rangsorokban az adatszolgáltatások bizonytalansága miatt több intézmény esetében a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott tudományos címmel, illetve akadémiai tagsággal rendelkező oktatók nem szerepelnek az indikátorok között.
Ezekkel az adatokkal módosított sorrend azt mutatja meg, hogy a tudományos kiválóság teljes körű figyelembe vétele a tudományegyetemek vezető pozícióit erősítik meg a rangsorokban. Ez például megmutatkozik a természettudományi karok rangsorában, ahol az ELTE és a Műegyetem TTK-i mögött a szegedi, debreceni, pécsi tudományegyetemek hasonló karai következnek a sorban.
Az összes kar rangsorolása esetén a természettudományi, orvosi és műszaki karok a tudományos kiválóság fokozott figyelembe vétele mellett az oktatói rangsorokban még jobb pozíciókra tesznek szert, mint a HVG Diploma 2013 kiadványban. Az MTA tagok és doktorok rangsorképző adatai a természettudományi karokat fokozottan segítették, de a bölcsészettudományi karok is jól szerepeltek, hiszen ezen a képzésterületen is hagyományosan magas a minősített oktatók száma és aránya. Az oktatói rangsorban hagyományosan jó helyen állnak az orvosi és agrárkarok, s bekerült az első 30 helyezett közé a pécsi, szegedi és debreceni természettudományi kar is.
A hallgatói és oktatói adatok alapján készült kari összetett rangsorra tekintve látható, hogy a fő tendenciák évek óta jól kirajzolódnak: a legnevesebb és egyúttal legnagyobb hallgatói létszámú egyetemek karai szerepelnek a lista élén. Nem meglepő, hogy az intézményi összesítésben is nagy fölénnyel vezető ELTE adja a legjobb hazai kart: a Bölcsészettudományi Kar elsőségét már évek óta nem fenyegeti veszély, hisz mind az oktatói, mind a hallgatói minőség terén nagyon jól szerepel.
A toplista elején szereplő karoknál ugyanis általában az egyik mutató nagyon „kileng”: vagy a kiváló oktatói kar mellé nem társul jó hallgatói minőség, vagy a kiemelkedő tudású diáksággal rendelkező kar nem tud kellő számú minősített oktatót foglakoztatni. Jó példa erre az összesített rangsorban szintén kiemelkedően szereplő másik két ELTE-s kar, a Természettudományi Kar és a Pedagógiai és a Pszichológiai Kar, az előbbinél különösen az oktatói, az utóbbinál a hallgatói kiválóság a jellemző.
A másik, hagyományosan kiváló eredményeket felmutató képzési terület az orvosi. A hazai orvosképzés kiemelkedő színvonalát mutatja, hogy évek óta az első tíz között található mind a négy általános orvostudományi kar. Közvetlenül az élboly után következik két jó hírű hazai fővárosi intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem több kara. A BME esetében a Természettudományi Kar, a BCE esetében pedig a Közgazdaságtudományi Kar szerepelt a legjobban.
Az eduline a közeljövőben közli azokat az intézményi, kari és képzésterületi rangsorokat, amelyek a HVG Diploma 2013 kiadványban megjelent oktatói adatokat kiegészítik az MTA címekkel rendelkező oktatók adataival.
