Rangsor: a tudományos kiválóság adatai a kiegészített oktatói rangsorokban

A toplisták iránti fokozott egyetemi és főiskolai érdeklődést jelzi, hogy a HVG Diploma 2013 kiadvány megjelenése után...

  • HVG

A toplisták iránti fokozott egyetemi és főiskolai érdeklődést jelzi, hogy a HVG Diploma 2013 kiadvány megjelenése után a helyezések szinte minden intézményben komoly figyelmet keltettek. A különszámban megjelent oktatói kiválósági rangsorok nagy hangsúllyal veszik figyelembe a tudományos fokozatot elért oktatók számát, azonban a megjelent rangsorokban az adatszolgáltatások bizonytalansága miatt több intézmény esetében a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott tudományos címmel, illetve akadémiai tagsággal rendelkező oktatók nem szerepelnek az indikátorok között.

Ezekkel az adatokkal módosított sorrend azt mutatja meg, hogy a tudományos kiválóság teljes körű figyelembe vétele a tudományegyetemek vezető pozícióit erősítik meg a rangsorokban. Ez például megmutatkozik a természettudományi karok rangsorában, ahol az ELTE és a Műegyetem TTK-i mögött a szegedi, debreceni, pécsi tudományegyetemek hasonló karai következnek a sorban.

Az összes kar rangsorolása esetén a természettudományi, orvosi és műszaki karok a tudományos kiválóság fokozott figyelembe vétele mellett az oktatói rangsorokban még jobb pozíciókra tesznek szert, mint a HVG Diploma 2013 kiadványban. Az MTA tagok és doktorok rangsorképző adatai a természettudományi karokat fokozottan segítették, de a bölcsészettudományi karok is jól szerepeltek, hiszen ezen a képzésterületen is hagyományosan magas a minősített oktatók száma és aránya. Az oktatói rangsorban hagyományosan jó helyen állnak az orvosi és agrárkarok, s bekerült az első 30 helyezett közé a pécsi, szegedi és debreceni természettudományi kar is.

A hallgatói és oktatói adatok alapján készült kari összetett rangsorra tekintve látható, hogy a fő tendenciák évek óta jól kirajzolódnak: a legnevesebb és egyúttal legnagyobb hallgatói létszámú egyetemek karai szerepelnek a lista élén. Nem meglepő, hogy az intézményi összesítésben is nagy fölénnyel vezető ELTE adja a legjobb hazai kart: a Bölcsészettudományi Kar elsőségét már évek óta nem fenyegeti veszély, hisz mind az oktatói, mind a hallgatói minőség terén nagyon jól szerepel.

A toplista elején szereplő karoknál ugyanis általában az egyik mutató nagyon „kileng”: vagy a kiváló oktatói kar mellé nem társul jó hallgatói minőség, vagy a kiemelkedő tudású diáksággal rendelkező kar nem tud kellő számú minősített oktatót foglakoztatni. Jó példa erre az összesített rangsorban szintén kiemelkedően szereplő másik két ELTE-s kar, a Természettudományi Kar és a Pedagógiai és a Pszichológiai Kar, az előbbinél különösen az oktatói, az utóbbinál a hallgatói kiválóság a jellemző.

A másik, hagyományosan kiváló eredményeket felmutató képzési terület az orvosi. A hazai orvosképzés kiemelkedő színvonalát mutatja, hogy évek óta az első tíz között található mind a négy általános orvostudományi kar. Közvetlenül az élboly után következik két jó hírű hazai fővárosi intézmény, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem több kara. A BME esetében a Természettudományi Kar, a BCE esetében pedig a Közgazdaságtudományi Kar szerepelt a legjobban.

Az eduline a közeljövőben közli azokat az intézményi, kari és képzésterületi rangsorokat, amelyek a HVG Diploma 2013 kiadványban megjelent oktatói adatokat kiegészítik az MTA címekkel rendelkező oktatók adataival.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.