Tizenötezer forint - a hallgatók közel felének már ekkora bevételkiesés is veszélyeztetné a tanulmányait: derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2012-es felméréséből. Körülbelül ennyi a tanulmányi ösztöndíj havi összege, az egyetemek és főiskolák azonban évről évre nehezebben tudják kigazdálkodni a hallgatói támogatásokat - az állami normatíva összege ugyanis öt éve változatlan.
431 327 forint - ennyi pénzt kapnának egy hallgató után az egyetemek és főiskolák 2013-ban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának számításai szerint, ha az állami támogatás követné az inflációt. Alig változott a hallgatói normatíva összege az elmúlt húsz évben: 1992-ben 60 100 forint volt évente, jelenleg pedig – már 2008 óta – 119 000 forint. Így persze jóval kevesebbet ér, mint öt éve.
A normatíva összege 2013-ban sem emelkedik: egy decemberi módosítóval a felsőoktatási törvénybe foglalták a 119 000 forintos keretet, amelyet eddig rendelettel szabályoztak. Az intézményeknek ebből kell kigazdálkodniuk az ösztöndíjat, méghozzá úgy, hogy egy támogatott ennek legalább a felét kapja egy tanév alatt. Ez havonta mindössze 5950 forintot jelentene a hallgatók számára, ezért az intézmények gyakran úgy döntenek, inkább kevesebb hallgatót támogatnak, de őket nagyobb összeggel.
A hallgatói normatívából finanszírozzák a szociális juttatásokat is: az egyszeri alaptámogatás összege minimum 59 500 forint, a rendszeres szociális ösztöndíj pedig legalább 11 900 forint havonta - tehát aki erre jogosult, tanulmányi ösztöndíjat már csak egy másik hallgató után járó normatívából kaphat.
A tanulmányi ösztöndíj átlagos havi összege 15 000 forint a HÖOK 2012-es felmérése szerint: a megkérdezett hallgatók majdnem fele számára pont ez az az összeg, amelynek köszönhetően – ha szűkösen is – még ki tudják gazdálkodni a szállás, az utazás és az élelmiszer árát. A hallgatók további 23,2 százaléka pedig akkor kerülne nagy bajba, ha 15 és 20 ezer forinti összeg hiányozna havonta a pénztárcájából.
Ki kapjon ösztöndíjat?
Az Emberi Erőforrások Minisztérium hónapok óta dolgozik az új térítési-juttatási szabályokon, egyelőre azonban nem készült el a végleges verzió. Az eduline birtokába került, október végi jogszabálymódosítás-tervezet alapján a tárca a jogosultak arányát 50-ről 35 százalékra csökkentette volna, ugyanakkor előírta volna, hogy az államilag finanszírozott hallgatók mellett az önköltségesek is megkaphassák a havi juttatást. Igaz, az ösztöndíj finanszírozására szolgáló normatíva továbbra is csak az állami ösztöndíjas hallgatók után járt volna.
Ez a terv időközben lekerült az asztalról - mondta Domján Zsolt, a HÖOK juttatási ügyekért felelős elnökségi tagja az eduline-nak. „Még nem tudjuk, hogyan fog kinézni az állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók aránya a 2013/14-es tanévben, ez csak a felvételit követően fog kiderülni" - magyarázta. Hozzátette: ha az önköltséges és az állami ösztöndíjas hallgatók 35 százaléka lenne jogosult ösztöndíjra, valójában több hallgató között osztanák szét ugyanazt a pénzt.
A HÖOK javaslata alapján az állami ösztöndíjas hallgatók körülbelül 40 százaléka kaphatna tanulmányi ösztöndíjat, az önköltséges hallgatók jogosultságáról pedig az egyetemek, főiskolák dönthetnének. „Ez enyhítené azokat a különbségeket, amelyek az egyes képzési területek között várhatóak: a mérnökképzésben például sokkal több állami ösztöndíjas hallgató vesz majd részt, mint a jogászképzésben, utóbbi területen például nagyobb szükség lenne az önköltséges diákok támogatására" - mondta Domján Zsolt. Egy kisebb budapesti lakás árát veszítik el az önköltséges hallgatók: szociális alapú ösztöndíjakra sem jogosultak. Erről itt olvashattok.
„A mostani részmegállapodásban rögzített állami ösztöndíjas férőhelyek csak erre a felvételi időszakra vonatkoznak. Bízunk benne, hogy a felsőoktatási kerekasztal ülésein sikerül kialakítani egy igazságosabb, minden szereplő igényeinek megfelelő rendszert, amire hosszútávon lehet alapozni” – tette hozzá.
2013-ban legalább 55 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat állami ösztöndíjas formában alap-, osztatlan- és mesterképzésben, illetve felsőoktatási szakképzésben. A HÖOK és Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter között, január 21-én létrejött részmegállapodás alapján pedig azon a tizenhat szakon, amelyen kizárólag önköltséges képzés indult volna, tíz-húsz százalék között lehet az állami ösztöndíjas hallgatók száma. A részleteket itt találjátok. A tizenhat szakon azok kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre, akik elérik a miniszter által meghatározott ponthatárokat: ezek azonban olyan magasak, hogy csak keveseknek lesz esélyük ingyen megkezdeni a tanulmányaikat: a teljes listát itt találjátok, a kommunikáció szakról itt, az andragógia, nemzetközi tanulmányok, közszolgálati és jogászszakról pedig itt olvashattok.
| Tanulás mellett dolgoznak |
Az ösztöndíj nem csak a családi támogatást egészíti ki, a hallgatók jelentős része vállal munkát a tanulmányai mellett. A HÖOK 2012-es, a hallgatók szociális helyzetére vonatkozó kérdőívét kitöltők 40,2 százaléka dolgozik (nem szakmai gyakorlaton): az arány a nappali tagozaton 35,3 százalék, a levelező tagozatra járók esetében pedig 88,6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közül az alkalmi munkát vállalók vannak a legtöbben (68,2 százalék), részmunkaidős állást minden ötödik, teljes idejűt pedig minden tizedik egyetemista, főiskolás vállal. A levelező tagozatra járók 87,9 százaléka dolgozik teljes munkaidőben, 10,4 százalék pedig részmunkaidőben. A hallgatók közül minden negyedik azért dolgozik, mert különben nem tudna megélni, minden ötödik pedig azért, hogy a családi kasszába tudjon befizetni valamennyit. Mindössze 12 százalékuk végez munkát a tanulás mellett azért, hogy jobb életszínvonalon éljen, a szakmai tapasztalatszerzés pedig csak 16 százalékuknál elsődleges ok. A kutatásból az is kiderül, hogy a hallgatók nagy részének nehézséget okoz a munka és a tanulás összeegyeztetése. Az iskola mellett dolgozók ugyanakkor nem teljesítenek rosszabbul, mint „csak” tanuló társaik. Bár a munkát négyből három hallgató akkor sem adná, vagy inkább adhatná fel, ha magasabb lenne az ösztöndíja, ez a dolgozók 80 százalékát ösztönözné még több tanulásra. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
