Több szempontból is aggályosnak tartja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt a kormányzati...
Több szempontból is aggályosnak tartja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt a kormányzati elképzelést, amely szerint
tanulmányi ösztöndíjban a hallgatók legfeljebb 35 százaléka részesülhetne
.
A szervezet felméréséből - közlésük szerint - az derült ki, hogy a hallgatói támogatások csökkentése nyomán sokan kieshetnének a felsőoktatásból. A HÖOK azt javasolja, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói létszám 40 százaléka részesülhessen tanulmányi ösztöndíjban.
A HÖOK a hallgatók szociális helyzetének megismerésére 2012. június és szeptember között végzett felmérést az ország különböző felsőoktatási intézményeiben, a kérdőívekre több mint háromezren válaszoltak - közölte Domján Zsolt, a felmérés koordinátora. Az eredmények alapján fogalmazták meg javaslataikat az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára.
Mint mondta, a válaszoló hallgatók 80 százaléka havi 60 ezer forintnál kevesebből kénytelen finanszírozni megélhetését és tanulmányait, 50 százalékuk pedig 15 ezer forinttal kevesebb havi jövedelem esetén a jövőjét is veszélyeztető anyagi problémákkal küzdene. Ez az összeg szinte megegyezik a tanulmányi ösztöndíj jelenlegi átlagos mértékével - mutatott rá.
Hozzátette: a kutatás eredményei is egyértelműen rávilágítottak arra, hogy az ösztöndíjak csökkentése súlyos következményekkel járna: félő, hogy számos hallgató kényszerülne megszakítani vagy befejezni tanulmányait.
A HÖOK a fentiekre tekintettel a támogatások, kedvezmények leépítése és az ösztöndíjkeretek csökkentése helyett stabil lábakon álló, hosszú távon is kiszámítható rendszer bevezetését javasolja. Domján Zsolt kitért arra is, hogy a hallgatói normatíva összege 2006 óta nem emelkedett, miközben a megélhetés körülményei drasztikusan romlottak. Fontosnak tartják tehát, hogy a hallgatói normatíva összege - hasonlóan a nyugdíjakhoz - legalább az inflációt követve növekedjen.
A HÖOK szerint a tanulmányi alapon támogatott hallgatók körét úgy kell meghatározni, hogy lehetőség szerint minél többen részesülhessenek ösztöndíjban, és az ne csak szimbolikus, hanem valós segítséget és ösztönzést jelentsen.
Ezek tükrében a részesülők arányára vonatkozólag a kormány elképzeléseiben szereplő, a teljes hallgatóság 35 százalékának megfelelő felső határ több szempontból is aggályos. Forrást továbbra is csak az állami ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgatók után biztosítana az állam, így az intézményen belüli finanszírozottak arányától függne, hogy egyáltalán életképes-e a modell. A HÖOK ezen elképzelés helyett az állami ösztöndíjas keretszám 40 százalékának megfelelő maximális küszöböt javasolja - közölte.
A drasztikus forráskivonások és keretszámcsökkentések különösen értelmezhetetlenek akkor, ha az állam nem kínál alternatívát az így fellépő problémák kezelésére. Ezért meg kell teremteni a jogi és gazdasági lehetőséget arra, hogy az intézmények ösztöndíjjal támogassák az önköltséges hallgatókat is. Különösen fontos ez a jogi és gazdasági képzést nyújtó intézmények esetében - mondta.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
