Felsőoktatási felvételi: ezeken a szakokon húzták a legalacsonyabb ponthatárokat az elmúlt években
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
Asszonyi Eszter
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Állami Számvevőszék jelentése szerint nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért "a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn.
Hozzátették: egyik helyen sem igazolták, hogy az intézmény teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testület megválasztásakor, valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.
ÁSZ: több hallgatói önkormányzat szabálytalanul működött
Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért "a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn" - hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
A HÖOK elnöksége pénteki közleményében azt írja, visszautasítják a számvevőszék jelentésében foglaltakat. „A jelentés megállapításai állaspontunk szerint tévesen, illetve nem kellőképpen megalapozottan von le olyan következtetéseket, mintha 2013. január 1. és 2016. december 31. között valamennyi vizsgált felsőoktatási intézmény szabálytalanul működött volna. Úgy gondoljuk, hogy a jelentés tartalmát jelentősen befolyásolták súlyos módszertani hibák, az adatközlés módja, valamint a törvény félreértelmezése is” – írják.
„A vizsgálat eredménye lesújtó képet fest a teljes magyarországi felsőoktatás – ide értve a rektorok és kancellárok – működéséről, a felsőoktatási intézmények belső kontrollrendszeréről, illetve a felsőoktatási intézmények vezetéséről, ezáltal pedig a teljes ágazati irányításól is. A vizsgálat eredményének következményei azonban ennél is súlyosabbak. Amennyiben ugyanis elfogadnánk, hogy valamennyi állami felsőoktatási intézményben illegitim módon kerültek volna felállításra a hallgatói önkormányzati testületek a vizsgált időszakban, és ennek ellenére gyakorolták volna az őket megillető törvényben rögzített jogaikat, úgy akár 2013 és 2016 között valamennyi intézményben hozott döntés illegitim, hiszen valamennyi szenátusi döntés jogszerűsége is megkérdőjelezhető volna” – teszik hozzá.
Felteszik a kérdést: „vajon a teljes magyar felsőoktatással vannak-e problémák vagy az Állami Számvevőszék ellenőrzésével (annak módszertanával)?”
