Visszautasítja a HÖOK a számvevőszék jelentését

Nem tartja megalapozottnak az Állami Számvevőszék megállapításait a hallgatói önkormányzatokról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Állami Számvevőszék jelentése szerint nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért "a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn.

Hozzátették: egyik helyen sem igazolták, hogy az intézmény teljes idejű nappali képzésében részt vevő hallgatóinak legalább negyede voksolt a testület megválasztásakor, valamint az érdekképviseletek többsége nem rendelkezett a szenátus által jóváhagyott alapszabállyal.

ÁSZ: több hallgatói önkormányzat szabálytalanul működött

Nem szabályszerűen alakultak meg 2013 és 2016 között az állami fenntartású egyetemek, főiskolák hallgatói önkormányzatai, ezért "a nemzeti felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn" - hangzott el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A HÖOK elnöksége pénteki közleményében azt írja, visszautasítják a számvevőszék jelentésében foglaltakat. „A jelentés megállapításai állaspontunk szerint tévesen, illetve nem kellőképpen megalapozottan von le olyan következtetéseket, mintha 2013. január 1. és 2016. december 31. között valamennyi vizsgált felsőoktatási intézmény szabálytalanul működött volna. Úgy gondoljuk, hogy a jelentés tartalmát jelentősen befolyásolták súlyos módszertani hibák, az adatközlés módja, valamint a törvény félreértelmezése is” – írják.

„A vizsgálat eredménye lesújtó képet fest a teljes magyarországi felsőoktatás – ide értve a rektorok és kancellárok – működéséről, a felsőoktatási intézmények belső kontrollrendszeréről, illetve a felsőoktatási intézmények vezetéséről, ezáltal pedig a teljes ágazati irányításól is. A vizsgálat eredményének következményei azonban ennél is súlyosabbak. Amennyiben ugyanis elfogadnánk, hogy valamennyi állami felsőoktatási intézményben illegitim módon kerültek volna felállításra a hallgatói önkormányzati testületek a vizsgált időszakban, és ennek ellenére gyakorolták volna az őket megillető törvényben rögzített jogaikat, úgy akár 2013 és 2016 között valamennyi intézményben hozott döntés illegitim, hiszen valamennyi szenátusi döntés jogszerűsége is megkérdőjelezhető volna” – teszik hozzá.

Felteszik a kérdést: „vajon a teljes magyar felsőoktatással vannak-e problémák vagy az Állami Számvevőszék ellenőrzésével (annak módszertanával)?”

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!