HÖOK: nemzetközi nyomásra eltörölhetik a röghöz kötést

Nemzetközi nyomásra eltörölheti a kormány a hallgatói szerződés intézményét – legalábbis ebben bízik a Hallgatói...

  • Eduline
A felsőoktatási átalakítások ellen tiltakozó egyetemisták februárban
Túry Gergely

Nemzetközi nyomásra eltörölheti a kormány a hallgatói szerződés intézményét – legalábbis ebben bízik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki az ATV-nek azt mondta, a HÖOK a következő években azon fog dolgozni, hogy megsemmisítsék a röghöz kötést. Három év alatt félmilliárdot költene a hallgatói szerződésekre a kormány - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Nagy Dávid szerint valós probléma a diplomások elvándorlása, ez a megoldás azonban csak tizenöt év múlva érezteti majd a hatását. Azok az állami ösztöndíjas hallgatók például, akik idén kezdik meg tanulmányaikat, a mesterdiplomáig öt évet töltenek a felsőoktatásban, vagyis a hallgatói szerződés értelmében ennek dupláját, tíz évet kell tetszőleges időelosztásban Magyarországon ledolgozniuk.

Ez azt jelenti, hogy ha a diploma megszerzését követően a hallgató tíz éven át külföldön dolgozik, akkor a képzése díját a tanulmányai megkezdésétől számított tizenöt év múlva kezdi el ledolgozni a magyar állam számára – magyarázta a HÖOK elnöke, aki szerint nem kötelezni, hanem motiválni kellene a hallgatókat az itthon maradásra, az ehhez szükséges intézkedéseket pedig a kormánynak már most el kellene kezdenie kidolgozni.

Nagy Dávid Orbán Viktor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint hosszú távon egy önfenntartó felsőoktatást tartana elképzelhetőnek, azt mondta, a HÖOK a tandíjköteles felsőoktatást kormányzattól függetlenül elutasítja, szerintük az oktatásba fektetni nemzetgazdasági szempontból az egyik legjobb befektetés.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.