Nemzetközi nyomásra eltörölheti a kormány a hallgatói szerződés intézményét – legalábbis ebben bízik a Hallgatói...
Nemzetközi nyomásra eltörölheti a kormány a hallgatói szerződés intézményét – legalábbis ebben bízik a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, aki az ATV-nek azt mondta, a HÖOK a következő években azon fog dolgozni, hogy megsemmisítsék a röghöz kötést. Három év alatt félmilliárdot költene a hallgatói szerződésekre a kormány - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Nagy Dávid szerint valós probléma a diplomások elvándorlása, ez a megoldás azonban csak tizenöt év múlva érezteti majd a hatását. Azok az állami ösztöndíjas hallgatók például, akik idén kezdik meg tanulmányaikat, a mesterdiplomáig öt évet töltenek a felsőoktatásban, vagyis a hallgatói szerződés értelmében ennek dupláját, tíz évet kell tetszőleges időelosztásban Magyarországon ledolgozniuk.
Ez azt jelenti, hogy ha a diploma megszerzését követően a hallgató tíz éven át külföldön dolgozik, akkor a képzése díját a tanulmányai megkezdésétől számított tizenöt év múlva kezdi el ledolgozni a magyar állam számára – magyarázta a HÖOK elnöke, aki szerint nem kötelezni, hanem motiválni kellene a hallgatókat az itthon maradásra, az ehhez szükséges intézkedéseket pedig a kormánynak már most el kellene kezdenie kidolgozni.
Nagy Dávid Orbán Viktor azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint hosszú távon egy önfenntartó felsőoktatást tartana elképzelhetőnek, azt mondta, a HÖOK a tandíjköteles felsőoktatást kormányzattól függetlenül elutasítja, szerintük az oktatásba fektetni nemzetgazdasági szempontból az egyik legjobb befektetés.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
