HÖOK: alaptörvénybe ütközik a röghöz kötés

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett...

  • Eduline
A HÖOK decemberi tüntetése. Továbbra is tiltakoznak a röghöz kötés ellen
Túry Gergely

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést", és kéri a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását - közölte a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel.

Nagy Dávid közleményében kiemelte: a szerződésről a minisztériummal folytatott egyeztetések során a HÖOK többször jelezte, hogy az Európai Unió hivatalos álláspontjának, valamint a vonatkozó statisztikai mutatók ismeretében tud javaslatokat tenni a témához. Ezen egyeztetések során a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására, és nem a röghöz kötés technikai megvalósítására – alaptörvénybe foglalására – tett utalást. 

A hallgatói szerződés intézménye a jelenleg hatályos alaptörvénybe ütközik, bizonyosan ez az oka az alaptörvény módosítására tett kísérletnek - szögezte le ismét a hallgatói szervezet elnöke.

Nagy Dávid szerint érezhető a társadalom egy részének igénye, hogy a tandíjmentesen megszerzett diploma mögött rejlő tudás az ország határain belül is kamatozzon. Véleményük szerint azonban a diplomások kivándorlása általánosságban nem bizonyított, a szakterületi kivándorlás pedig a hallgatói szerződés kényszerítő eszközével nem oldható meg.

Ezen felül méltatlannak tartják, hogy egy vitatott társadalmi kérdés tekintetében a kormányzat a saját álláspontját alaptörvényben kívánja rögzíteni. A HÖOK a fentiek alapján, újfent határozottan elutasítja "a kényszeren alapuló röghöz kötést", kéri az Európa Unió által indított vizsgálat hivatalos eredményének közzétételét és a tervezett alkotmánymódosítás felsőoktatást érintő cikkeinek azonnali visszavonását.

Hozzátette: továbbra is támogatják a témában szerveződő békés, pártpolitikától mentes hallgatói megmozdulásokat, így a Hallgatói Hálózat hétfői demonstrációját is.

A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Erre reagálva az Emmi közleményében emlékeztetett: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban elfogadta, hogy a kabinet ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld a szaktárcának a szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek mostanáig nem tett eleget. A kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik ebben a kérdésben is a két fél között - közölte az erőforrás-minisztérium.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.