HÖOK: alaptörvénybe ütközik a röghöz kötés

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett...

  • Eduline
A HÖOK decemberi tüntetése. Továbbra is tiltakoznak a röghöz kötés ellen
Túry Gergely

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést", és kéri a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását - közölte a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel.

Nagy Dávid közleményében kiemelte: a szerződésről a minisztériummal folytatott egyeztetések során a HÖOK többször jelezte, hogy az Európai Unió hivatalos álláspontjának, valamint a vonatkozó statisztikai mutatók ismeretében tud javaslatokat tenni a témához. Ezen egyeztetések során a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására, és nem a röghöz kötés technikai megvalósítására – alaptörvénybe foglalására – tett utalást. 

A hallgatói szerződés intézménye a jelenleg hatályos alaptörvénybe ütközik, bizonyosan ez az oka az alaptörvény módosítására tett kísérletnek - szögezte le ismét a hallgatói szervezet elnöke.

Nagy Dávid szerint érezhető a társadalom egy részének igénye, hogy a tandíjmentesen megszerzett diploma mögött rejlő tudás az ország határain belül is kamatozzon. Véleményük szerint azonban a diplomások kivándorlása általánosságban nem bizonyított, a szakterületi kivándorlás pedig a hallgatói szerződés kényszerítő eszközével nem oldható meg.

Ezen felül méltatlannak tartják, hogy egy vitatott társadalmi kérdés tekintetében a kormányzat a saját álláspontját alaptörvényben kívánja rögzíteni. A HÖOK a fentiek alapján, újfent határozottan elutasítja "a kényszeren alapuló röghöz kötést", kéri az Európa Unió által indított vizsgálat hivatalos eredményének közzétételét és a tervezett alkotmánymódosítás felsőoktatást érintő cikkeinek azonnali visszavonását.

Hozzátette: továbbra is támogatják a témában szerveződő békés, pártpolitikától mentes hallgatói megmozdulásokat, így a Hallgatói Hálózat hétfői demonstrációját is.

A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Erre reagálva az Emmi közleményében emlékeztetett: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) korábban elfogadta, hogy a kabinet ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld a szaktárcának a szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek mostanáig nem tett eleget. A kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik ebben a kérdésben is a két fél között - közölte az erőforrás-minisztérium.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.