A galambok felismerik a rákos sejteket a röntgenfelvételeken, méghozzá nagyobb eséllyel, mint az emberek – erre jutottak amerikai kutatók a University of Californián. Forradalom jöhet a betegség diagnosztizálásában.
Richard Levenson az egyetem orvosprofesszora jött rá, hogy a galambok képesek megkülönböztetni az egészséges és a rákos szöveteket egy röntgenfelvételen, méghozzá jó találati aránnyal.
A madarak persze nem maguktól jöttek rá, hogy mit kell felismerniük. A galambokat előbb be kellett tanítani, amit jutalomfalattal értek el. Ha a madár a csőrével helyesen jelezte a rákos sejtet a képeken, jutalmat kapott. Egy idő után megtanulták, mit kell keresniük, és mivel jól általánosítanak, csak keveset hibáztak.
A galambok teljesítménye azért is nagy szó, mert a rákos sejtek felismerése még az ember számára is kihívást jelent olykor – írja a Guardian. Korábban radiológusokat teszteltek, és az ebből készült tanulmány szerint ők is csak 80%-os pontossággal dolgoztak. Ennél a galambok mindhárom teszten jobb eredményt értek el, miután betanították őket.
Itt egy videó galambokról, amint épp rákot diagnosztizálnak:
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
