Megválik békéscsabai gazdasági campusától a Szent István Egyetem

A katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Gál Ferenc Főiskola (GFF) vette át februártól a Szent István Egyetemtől (SZIE) a békéscsabai gazdasági campus működtetését. A GFF új mesterképzési szakokat és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően új alapszakokat is indítana a jövőben - válaszolt Kozma Gábor rektor hétfőn írásban az MTI-nek.

  • MTI
SZIE

Kifejtette, a SZIE három alapképzési szakot (gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, valamint műszaki menedzser) és két felsőoktatási szakképzési szakot (gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel) adott át a GFF-nek, valamint néhány végzés előtt álló hallgatót andragógia alapképzési és emberi erőforrások felsőoktatási szakképzési szakon. Ezeken jelenleg 346 hallgató tanul. 

A korábban Békéscsabán folytatott mesterszakos képzéseket (emberi erőforrás tanácsadó, pénzügy, vezetés és szervezés, valamint agrár-mérnöktanár) nem adta át a SZIE, azokat más telephelyeire helyezte át. Az átadás-átvételt mindkét intézmény szenátusa jóváhagyta.

A GFF szélesíteni tervezi a képzési portfóliót, a meglévő gazdasági, pénzügyi mellett a tervek szerint nyomdaipari mérnöki és informatikai képzéseket is indít majd. A GFF a gazdasági kampuszból létrehozta a békéscsabai telephelyű gazdasági kart, amelynek dékánja Árpási Zoltán egyetemi docens, korábbi békéscsabai dékánhelyettes lett. Az új kari vezetőség feladata a kari tanács és más kari bizottságok létrehozásának előkészítése, a kari szervezeti struktúra és az új szabályzatok megalkotása - írta Kozma Gábor. A kari tanács 2025-ig tartó fejlesztési tervet is készít. A kari szervezeti egységek vezetőire a dékán tesz javaslatot - tette hozzá. 

A GFF kihasználná a négy kara (teológiai, pedagógiai, egészség- és szociális tudományi, valamint gazdasági) közötti képzési együttműködéseikben rejlő lehetőségeket, ami az intézményi kutatási-képzési, oktatói-hallgatói közösségében rejlő energia aktivizálását jelenti - közölte a rektor.

A békéscsabai campusra jelentkezők száma mára jelentősen csökkent: míg 2011-ben 1150 hallgató járt oda, tavaly már nem érte el a 400-at ez a szám. A 2017-2018-as tanévre 131 új hallgatót vettek fel, ami csaknem 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. 

Kozma Gábor ezzel kapcsolatban közölte, hogy a hallgatói létszám emelésének kérdésével akkor tudnak foglalkozni, ha látják, hogy a SZIE által meghirdetett, de már a GFF kereteiben folytatódó békéscsabai képzésekre hányan jelentkeznek, hányat vesznek fel.

A korábban a campust terhelő, a 300 személyes nagyelőadóra és a könyvtárra vonatkozó úgynevezett ppp-konstrukcióból származó mintegy 1,8 milliárd forintos terhet az állam kiváltotta. Jelenleg folynak a tárgyalások a kollégium csaknem kétmilliárdos ppp-terheinek kiváltásáról is, ám ezzel kapcsolatban a rektor megjegyezte, hogy a GFF a kollégiumot nem vette át.

A GFF a szarvasi pedagógiai kart 2014-ben, a gyulai egészségügyi és szociális felsőfokú képzést tavaly februárban vette át a SZIE-től. 2015 óta fenntartója a békési szakképző intézménynek is. A SZIE Békés megyében a víz- és környezetgazdálkodással foglalkozó szarvasi Tessedik Campus fenntartója is. A Gál Ferenc Főiskola (GFF) katolikus egyházi felsőoktatási intézmény, fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Papok, hittanárok, egyházi munkatársak képzésén túl Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye mellett Budapesten és Komárom-Esztergom megyében is működtet gyermekvédelmi hálózatot, karitászszolgálatot és szociális intézményeket. Több mint 1100 hallgató tanul a GFF-en, saját fenntartású iskoláiba mintegy 700 diák jár.

Megválik egyik egységétől a Szent István Egyetem

A gyulai egészségügyi és szociális felsőfokú képzések átkerülnek a a katolikus Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Főiskolához. A Szent István Egyetem az elmúlt években számos átalakításon esett át, ezekből az egyik legjelentősebb a Corvinustól átvett kertészeti és agrártudományi Budai Campus volt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.