Furcsa figyelmeztetést kaptak a frissen végzett diplomások

Oktatási illetékesek felszólították a frissen végzett diplomásokat, ne osszák meg a közösségi médiában az oklevelükkel készült szelfijeiket, mert azzal hozzájárulhatnak a hamis diplomák több millió fontos kereskedelméhez.

  • MTI

A diplomák valódiságát igazoló brit szolgálat (Hedd) illetékesei hétfőn elmondták: egyre többen dokumentálják online sikeres diplomaszerzésüket, amivel a hamisítóknak lehetőséget biztosítanak arra, hogy hozzáférjenek a tanintézmények logóihoz, emblémáihoz, az illetékesek aláírásához, az illetékbélyeghez, hologramokhoz és a diplomák szövegéhez, amivel ellátják a hamis diplomák árusításának virágzó iparát.

A leghitelesebb hamis változatokat az interneten 200 font (70 ezer forint) fölött árulják, és jól használhatók arra, hogy a jövőbeni munkaadókat becsapják - magyarázta a hatóság.

A Hedd által végzett felmérés kimutatta, hogy a végzős diákok több mint kétharmada akar idén szelfit készíteni diplomájával, hogy megörökítse teljesítményét, és a megkérdezettek 74 százaléka nem volt tudatában annak, hogy a diplomájáról készült felvételt hamis diplomák gyártáshoz felhasználhatják.

Jayne Rowley, a Hedd vezérigazgatója elmondta, hogy az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem diplomái iránt a legnagyobb az "ilyen irányú kereslet". "Nem osztod meg az útleveled vagy a jogosítványod fényképét senkivel sem. Ugyanez a helyzet a diplomákkal. Az oklevélhamisítás mindenkit érint" - figyelmeztetett. A veszély miatt mintegy 20 brit egyetem digitális diploma kiadására készül, amelyet nem lehet hamisítani.

Újabb diplomagyárat lepleztek le: 1,3 millióért adták a közgazdászdiplomát

Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Börtönbüntetésre ítélhetnek egy egykori kaszinótulajdonost, kiderült ugyanis, hogy hamis diplomát árult diákoknak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.