Rekord alacsonyra, 2,3 százalékra csökken a szabad felhasználású Diákhitel1 konstrukció kamata július 1-jétől az első félévi 3,35 százalékról, a kötött felhasználású Diákhitel2 ügyfelekre eső része továbbra is 2 százalék - jelentette be Bugár Csaba, az MFB csoporthoz tartozó Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Közölte, a szabad felhasználású hitelforma a konstrukció 16 éves fennállása óta a legkedvezőbb feltételekkel vehető igénybe júliustól. A csak a képzési költségre fordítható hitel kamatlábát 3,45 százalékban határozták meg az eddigi 3,9 százalék helyett, a hitelt felvevőket változatlanul fix 2 százalék terheli, az ezen felüli kamatrészt az állam állja kamattámogatás formájában.
A Diákhitel1 esetében havi 15 és 50 ezer forint közötti összeg igényelhető az ügyfél által meghatározott célra, míg a kizárólag a képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvehető összegének maximuma az adott képzésre meghirdetett önköltségi díj.
A diákhitelt igénybe vevők 52 százaléka mondta azt egy korábbi felmérés során, hogy a hitel nélkül nem tudták volna befejezni felsőfokú tanulmányaikat - idézte fel az elnök-vezérigazgató. Bugár Csaba elmondta: az indulás óta összesen mintegy 380 ezren vettek fel diákhitelt, a kihelyezett hitelösszeg pedig meghaladta a 305 milliárd forintot, évente 20 milliárd forint körüli összeget folyósítanak.
A kedvező kamatfeltételek a következetes finanszírozási politikának, illetve a törlesztő ügyfelek jó fizetési fegyelmének köszönhetőek - jelezte. Közölte, az érintettek 40 százaléka már visszafizette a hitelt. Az adóhatóságnak tavaly behajtásra átadott ügyek aránya 1,6 százalékos volt a törlesztők számához viszonyítva. A sajtótájékoztató után az idén másodszor meghirdetett Diákhitel Ösztöndíj pályázat nyertesei vették át ösztöndíj szerződésüket. Ezúttal is 14, kiemelkedő tanulmányi eredményű és szakmai előmenetelű hallgató kap egy tanéven, azaz 10 hónapon át havi 70 ezer forintot.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
