Francia irodalmi hetet tart az ELTE bölcsészkara

Öt külföldi vendégprofesszor részvételével rendezik meg a francia irodalom hetét november 7. és 11.

  • MTI

Öt külföldi vendégprofesszor részvételével rendezik meg a francia irodalom hetét november 7. és 11. között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az érdeklődők francia, svájci és olasz vendégprofesszorok előadásain, szemináriumain vehetnek részt.  Az előadások elsősorban a középkori francia irodalom területét érintik, ízelítőt adva annak főbb korszakaiból és meghatározó műfajaiból.

Bénédicte Milland-Bove (Párizsi Egyetem) az udvari regény kezdeteihez kalauzolja el a hallgatóságot. A neves párizsi kutató Chrétien de Troyes (1140-1190) francia költőnek, a középkori regény egyik legjelentősebb képviselőjének első regényét (Érec és Énide / Erec et Enide) mutatja be, amelyet jelenleg kiadásra készít elő. Alain Corbellari (Lausanne-i Egyetem) az epikus műfajba vezeti be a hallgatóságot, míg Christine Ferlampin-Acher (Rennes-i Egyetem) a kései Artúr-regények világát mutatja be.

Claude Bourqui (Fribourgi Egyetem) előadása a XVII. század iránt érdeklődőknek nyújt páratlan lehetőséget: a svájci professzor Moliére esetén keresztül mutatja be az internet korának kutatási módszereit. Paolo Odorico bizantinológus professzor a XII. századi bizánci udvari irodalomról tart előadást. Az előadások, amelyeknek az ELTE BTK Doktori Kiválósági Központja ad otthont (Múzeum krt. 6-8.), nyilvánosak.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.