Főiskolává fokozhatják le az egyetlen szlovákiai magyar egyetemet

Tárcaközi egyeztetésre utalta a szlovák oktatásügyi minisztérium azt a javaslatot, hogy minősítsenek át főiskolává...

  • MTI
A Selye János Egyetem épülete. Csak főiskolaként működhet tovább?
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Tárcaközi egyeztetésre utalta a szlovák oktatásügyi minisztérium azt a javaslatot, hogy minősítsenek át főiskolává három szlovákiai egyetemet, köztük az egyetlen magyart, a révkomáromi Selye János Egyetemet. A Dusan Caplovic vezette tárca azzal indokolja a tervezett lépést, hogy az érintett intézmények nem teljesítették az akkreditációs feltételeket. 

A leminősítés, amely várhatóan szeptembertől lesz hatályos, az ország 20 egyeteme közül hármat, a Selye János Egyetemen kívül a trencséni Alexander Dubcek Egyetemet, valamint a pozsonyi rendőrakadémiát érinti. 

"Az akkreditációs bizottság - a kritériumok teljesítésére vonatkozó értékelés alapján készített - ajánlása szerint az intézményeket azok közé kell sorolni, amelyek sem az egyetemi szintű, sem pedig a szakfőiskolák csoportjába nem sorolhatók" - olvasható a javaslat indoklásában.

Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese a leminősítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium lépéséről szerdán kezd egyeztetést az egyetem vezetése. A rektorhelyettes egy korábbi nyilatkozatában annak a nézetének adott hangot, hogy az egyetem megnevezés megváltoztatása törvénymódosítást igényel, mivel a Selye János Egyetemet magasabb szintű jogszabállyal hozták létre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.