Tárcaközi egyeztetésre utalta a szlovák oktatásügyi minisztérium azt a javaslatot, hogy minősítsenek át főiskolává...
Tárcaközi egyeztetésre utalta a szlovák oktatásügyi minisztérium azt a javaslatot, hogy minősítsenek át főiskolává három szlovákiai egyetemet, köztük az egyetlen magyart, a révkomáromi Selye János Egyetemet. A Dusan Caplovic vezette tárca azzal indokolja a tervezett lépést, hogy az érintett intézmények nem teljesítették az akkreditációs feltételeket.
A leminősítés, amely várhatóan szeptembertől lesz hatályos, az ország 20 egyeteme közül hármat, a Selye János Egyetemen kívül a trencséni Alexander Dubcek Egyetemet, valamint a pozsonyi rendőrakadémiát érinti.
"Az akkreditációs bizottság - a kritériumok teljesítésére vonatkozó értékelés alapján készített - ajánlása szerint az intézményeket azok közé kell sorolni, amelyek sem az egyetemi szintű, sem pedig a szakfőiskolák csoportjába nem sorolhatók" - olvasható a javaslat indoklásában.
Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese a leminősítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a minisztérium lépéséről szerdán kezd egyeztetést az egyetem vezetése. A rektorhelyettes egy korábbi nyilatkozatában annak a nézetének adott hangot, hogy az egyetem megnevezés megváltoztatása törvénymódosítást igényel, mivel a Selye János Egyetemet magasabb szintű jogszabállyal hozták létre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
