Oktatókat bocsátanak el, szakokat szüntetnek meg a bajba került főiskolák

Emelik az oktatók óraszámát, bérbe adják az épületeket és szűkítik a képzési kínálatot – így spórolnak az állami támogatás csökkentése miatt bajba került főiskolák. A Nyíregyházi Főiskolán hetven alkalmazottat bocsátanak el 2013-ban, de máshol is várható létszámleépítés.

  • Ivanyos Judit

Szolnoki Főiskola: egy kollégiummal kevesebb

Az elvonások egyik legnagyobb vesztese a Szolnoki Főiskola, amelynek állami támogatása 2012-ben és 2013-ban 60 százalékkal csökkent, az idén 445 millió forinttal kevesebb állami támogatásból gazdálkodhatnak, mint egy évvel korábban. Túróczi Imre rektor szerint ennek ellenére stabil az intézmény gazdálkodása, „valószínűleg nem fog megszűnni a főiskola”.

A Szolnoki Főiskola campusa. 2010 óta negyedével csökkent a főiskola dolgozóinak száma
MTI Fotó: Bugány János

A bevételek drasztikus visszaesése miatt így is állandó spórolásra kényszerülnek: 2010 óta 25 százalékkal csökkent a dolgozók száma, az oktatók óraszámát heti egy órával növelték, a főiskola használaton kívüli mezőtúri ingatlanjait még 2011-ben átadták az önkormányzatnak, most pedig háromszáz férőhelyes szolnoki kollégiumát adnák vissza a vagyonkezelőnek.

Ennyivel kevesebb pénzt kapnak a főiskolák

A Magyar Rektori Konferencia múlt heti összegzése alapján a Budapesti Gazdasági Főiskola idei támogatása a 2008-as keret 66 százaléka, míg a tavalyinak 78,5 százaléka. A Dunaújvárosi Főiskola támogatása az öt évvel ezelőttinek 36,5 százaléka, a tavalyinak 81,9 százaléka, az Eszterházy Károly Főiskoláé a 2008-as keret 62,5 százaléka, a tavalyi 83,8 százaléka. Az Eötvös József Főiskola kerete az öt évvel ezelőttinek 41,5 százaléka, a 2012-nek 54,3 százaléka.

A Kecskeméti Főiskola állami támogatása a 2008-nak 66,4 százaléka, a tavalyinak 80,7 százaléka, a Nyíregyházi Főiskola forrása az öt évvel ezelőttinek 43,6 százaléka, a tavalyinak 61,1 százaléka.

A Károly Róbert Főiskola esetében az állami juttatás az öt évvel ezelőttinek 27,3 százaléka, az előző évinek 63,8 százaléka, míg a Szolnoki Főiskolának a 2008-as keret 22,2 százaléka, a tavalyi összeg 35,1 százaléka jut.

A takarékossági intézkedések következtében 2012-ben megszüntették a mezőgazdasági mérnök szakot, a közgazdászképzést pedig már tavaly is csak önköltséges formában hirdethették meg. A főiskola rektora szerint jövőre már könnyebb helyzetben lesznek, mert várhatóan a többi egyetem és főiskola sem indíthat majd államilag támogatott gazdasági képzéseket.

A rektor hozzátette: folyamatosan tárgyalnak az Emberi Erőforrások Minisztériumával, és ígéretet kaptak arra, hogy 2013-ban, „szükség esetén pótkeretet biztosítanának számukra”, az elmúlt évek campusfejlesztései miatt felgyülemlett adósság állami kiváltása pedig körülbelül 100 milliós megtakarítást jelentene a főiskolának.

BGF: emelik az oktatók óraszámát

A Budapesti Gazdasági Főiskola 1,3 milliárd forinttal kap kevesebb támogatást, mint tavaly – a költségcsökkentő intézkedéseket ezért itt sem kerülhetik el. Átmenetileg – két féléves időtartamra – minden oktató óraszámát megemelték heti két órával, és elképzelhető, hogy a 2013/2014-es tanévtől a képzési kínálaton is szűkíteniük kell. A költségeken faragnak azzal is, hogy a nem használt, elsősorban vidéki képzőhelyeiken lévő oktatási épületeket vissza fogják adni a vagyonkezelőnek – mondta Ferkelt Balázs, a BGF rektorhelyettese.

A Budapesti Gazdasági Főiskolán emelik a tanárok óraszámát
Fazekas István

Nyíregyházi Főiskola: bérbe adják az épületeket

A Nyíregyházi Főiskolának öt év alatt 3,4 milliárd forinttal, körülbelül 57 százalékkal csökkent az állami támogatása, az idén 1,2 milliárdos mínuszból indulnak. Az intézményben 2008 óta 32 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma, és az idén is várható létszámleépítés: a szenátus decemberi döntése alapján újabb 70 dolgozót kell elbocsátaniuk.

„Egyre kevesebb óraadó tanárral kötünk szerződést, de sokan speciális feladatot látnak el, emiatt sokuk állását nem lehet megszüntetni” – mondta az eduline-nak János Zoltán, a főiskola rektora. A béren kívüli juttatásokat már évek óta csökkentik, a használaton kívüli ingatlanokat pedig bérbe adják.

A képzési kínálatot is szűkítik, a kevés jelentkezőt vonzó szakokat már az idén sem hirdették meg, és még a tanév vége előtt döntenek arról, hogyan alakítják át a karok szerkezetét. Változásra szükség van, az elmúlt években ugyanis 39 százalékkal csökkent a jelentkezők száma, ennek ellenére a rektor arra számít, hogy a felvételi rendszer változása miatt az idén körülbelül 2000-en kezdik majd el tanulmányaikat a főiskolán.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.