Felújítják a PTE egy részét, dőlhetnek a külföldi hallgatók

Megkezdődött a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának (PTE-GYTK) 450 millió forintos átfogó fejlesztése - közölte a felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

  • MTI
MTI / Sóki Tamás

A közleményben kiemelték: a PTE számára a Modern városok program keretében 24 milliárd forintos forrás nyílt meg az egyetem versenyképességének javítására, az idegen nyelvű oktatási és szolgáltatási portfolió fejlesztésére, a külföldi hallgatók számának jelentős növelésére és a kutatási potenciál erősítésére.

A fejlesztés során új laboratóriumokkal, modern eszközparkkal, oktatási helyiségekkel, közösségi terekkel gazdagodik a gyógyszerésztudományi kar - idézték Perjési Pál dékánt, aki szerint az intézmény méltó helyszíne lesz a magyar és angol nyelvű, valamint a tervezett német nyelvű gyógyszerészképzésnek.

A dékán arra is kitért, hogy jelenleg 150 külföldi és 170 magyar hallgató tanul a karon, amely 2020-ig a külföldi hallgatói létszám megduplázását vállalta.

 

Ezekre az egyetemekre-főiskolákra felvételiznek a legtöbben: itt a lista

Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési adatait: nincs meglepetés, az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben. A slágerszak még mindig a gazdálkodási és menedzsment. Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb intézmény a felvételizők körében, összesen 21499-en jelölték meg, a jelentkezők fele első helyre sorolta az intézmény valamelyik képzését - tavaly körülbelül ugyanennyien adták be jelentkezésüket az ELTE-re.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.