Felújítják a PTE egy részét, dőlhetnek a külföldi hallgatók

Megkezdődött a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának (PTE-GYTK) 450 millió forintos átfogó fejlesztése - közölte a felsőoktatási intézmény pénteken az MTI-vel.

  • MTI
MTI / Sóki Tamás

A közleményben kiemelték: a PTE számára a Modern városok program keretében 24 milliárd forintos forrás nyílt meg az egyetem versenyképességének javítására, az idegen nyelvű oktatási és szolgáltatási portfolió fejlesztésére, a külföldi hallgatók számának jelentős növelésére és a kutatási potenciál erősítésére.

A fejlesztés során új laboratóriumokkal, modern eszközparkkal, oktatási helyiségekkel, közösségi terekkel gazdagodik a gyógyszerésztudományi kar - idézték Perjési Pál dékánt, aki szerint az intézmény méltó helyszíne lesz a magyar és angol nyelvű, valamint a tervezett német nyelvű gyógyszerészképzésnek.

A dékán arra is kitért, hogy jelenleg 150 külföldi és 170 magyar hallgató tanul a karon, amely 2020-ig a külföldi hallgatói létszám megduplázását vállalta.

 

Ezekre az egyetemekre-főiskolákra felvételiznek a legtöbben: itt a lista

Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési adatait: nincs meglepetés, az idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben. A slágerszak még mindig a gazdálkodási és menedzsment. Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb intézmény a felvételizők körében, összesen 21499-en jelölték meg, a jelentkezők fele első helyre sorolta az intézmény valamelyik képzését - tavaly körülbelül ugyanennyien adták be jelentkezésüket az ELTE-re.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.